Elutasítják a nemzeti társfinanszírozás bevezetését a V4-ek

MTI
Elutasítják a nemzeti társfinanszírozás bevezetését a közvetlen mezőgazdasági támogatások esetében a visegrádi négyek - köztük Magyarország -, valamint Észtország, Lettország és Litvánia. Egyben azt követelik, hogy az EU a közös agrárpolitika számára 2020 után is megfelelő forrásokat biztosítson, és semmilyen új feladatot ne finanszírozzon a gazdák támogatásának rovására.

Közös nyilatkozatot fogadott el a négy visegrádi ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia), továbbá Észtország, Lettország és Litvánia, amelyben a közvetlen mezőgazdasági támogatások esetében egyértelműen elutasítják a nemzeti társfinanszírozás bevezetését - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Brüsszelben. A nyilatkozat szerint a közös agrárpolitika (KAP) számára 2020 után is megfelelő forrásokat kell biztosítani, a közvetlen termelői támogatásokat a jövőben is fenn kell tartani.

Mi a sikeres agrár-vállaltvezetők titka? Mi vár a magyar mezőgazdaságra 2020 után? Mikor várhatóak a támogatási döntések? Mit hoz az aratás 2017-ben? Merre tart a Közös Agrárpolitika? Kiváló kapcsolatépítési lehetőségekre és elsőrangú szakmai programra számíthat idén is Kelet-Magyarország legnagyobb agrárfórumán. Ha választ akar kapni a hazai agrárium legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseire, regisztráljon még ma!

Az aláírók követelése szerint semmilyen új feladat ne legyen finanszírozható a gazdák támogatásának rovására, ugyanis az agrártámogatás haszonélvezői végső soron a vásárlók, és ha a támogatások összege csökken, akkor drágábbak lesznek az élelmiszerek - állítja a magyar tárcavezető. Fazekas Sándor úgy véli, az Oroszországgal szemben bevezetett korlátozó intézkedések árát is lényegében az európai gazdák fizetik meg.

A nyilatkozat javaslata szerint közvetlenül a termelőket segítő erős vidékfejlesztési politikát kell létrehozni, és arra kell törekedni, hogy az unió az élelmiszerellátását a saját területén és saját eszközeivel valósítsa meg. Fazekas Sándor kitért a magyar kormány által létezőnek gondolt "kettős mérce" problémájára is. Úgy véli, hogy a multinacionális cégek gyengébb alapanyagokból készült élelmiszereket árulnak a kelet-európai országok legtöbbjében. Olyan szabályozásra van tehát szükség, amely alapján a tagállamok illetékes hatóságai el tudnak járni és bírságolni tudnak, le tudják álltani az adott termék előállítását, továbbá gyengébb minőségű áru észlelése esetében ki tudják vonni a forgalomból az élelmiszereket - jelentette ki.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?