A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a szőlő-bor ágazatban kidolgozta azokat az új szabályokat a borszőlő felvásárlására, amelyeket már az idei szüretben alkalmazni kell. A HNT által kidolgozott intézkedéscsomag figyelembe vette mind a termelők, mind a feldolgozók igényeit, törekedve a konszenzusra. A piac szervezése nem kizárólag jogszabályi úton rendezhető, ugyanis egyes területeken a piacszervezésben is lehetőség van arra, hogy a szakmai önkormányzat tagjaira nézve kötelező intézkedéseket fogadjon el - mondta Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.
A szakmai önkormányzat olyan piacszervezési intézkedést fogadott el, amellyel a várakozások szerint hosszú távon mindenki jól járhat. Mindez pedig a hegybírók segítségével végrehajtható és ellenőrizhető. Az új piacszervezési intézkedés legfontosabb célja a rendezett piaci viszonyok kialakítása az ágazatban. Ez azt jelenti, hogy azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel borszőlőt, a szakmaközi intézkedés szerint háromféle módon határozhatják meg az árat: szerződésben, nyilvános árajánlatban vagy képlet alapján - hívta fel a figyelmet Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.
Akik már szerződéssel rendelkeznek, azoknak nem kell új szerződést kötniük. Az újonnan szerződő szőlőtermelők azonban az előző három évben eladott szőlő éves mennyiségi átlagának a felére kötelesek szerződést kötni, a felvásárlók pedig az előző három évben vásárolt szőlő éves mennyiségi átlagának felére. A fennmaradó 50 százalékra vagy nyilvános árajánlatot tesznek a felvásárlók, vagy a HNT árprognózisában alkalmazott képlet alapján rögzítik a felvásárlási árat. Meghirdetett felvásárlási ár hiányában a HNT a korábban bekért adatok alapján árprognózis-képletet dolgozott ki a szerződésen felüli részre. Ennek alkalmazásával számítják ki a borszőlő felvásárlási árát - tette hozzá a főtitkár.