Kifejezetten aszályos, forró és napsütéses éven van túl a hazai borászat is, amely országszerte éreztette a hatását – igaz, nem egyenlő mértékben. A déli országrészben, így például a nagymúltú Szekszárdi borvidéken idén valóban ritkaságszámba ment a csapadék, érdemi eső gyakorlatilag nyár elejétől fogva nem esett az ottani dűlőkre.
Idén mi több tápanyagot adtunk a növényeknek, a tápanyag pedig a vízfelvételt is nagymértékben segíti, ez tehát nagyon jó lépésnek bizonyult. Emiatt nem tapasztalunk nagyobb mennyiségi kiesést, általánosságban ilyesmi inkább a fiatal tőkéknél volt látható, az öregebb tőkék jobban viselték a helyzetet
mondta el az Agrárszektornak Takler András.
Nagy vörösök lehetnek, de ezt nehezebb is eladni
Az ismert szekszárdi borászcsalád tagja emiatt 10-20 százalékos terméskiesésre számít összességében. Némi problémát jelentett az, hogy a bogyók töppedtek, kisebbek, a vörösboroknál ez végeredményben 14-15-ös alkoholfokú tételeket is eredményezhet. A borász szerint arra is figyelni kell, hogy a tanninok ne koncentrálódjanak be túlságosan.
Az alkoholosabb, maszkulin jellegű vörösborokat a borértő közönség nagyra értékeli, de a fogyasztókat nehezebb ezzel megszólítani. A piacon inkább a könnyedebb, gyümölcsösebb tételek eladhatóak.
Mindezek ellenére potenciálisan jól alakulhatnak a dolgok, ahogy Takler András fogalmazott:
Benne van a pakliban, hogy szép évjárat lesz az idei.
A világfajták rosszabbul teljesítettek
Mint elmondta, az idei rozék is gyönyörű illattal, jó savakkal, jó ph-val rendelkeznek, az elegáns vörösek, így a kadarka és a kékfrankos is szép. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte:
Az idei aszályos, száraz év ismét megmutatta, hogy a kadarka, a kékfrankos az ami fenntartható és időben leszedve gyönyörű érettséget, de a mai kornak megfelelő, elegáns, gyönyörű illatokat mutat. Ebben a folyamatban a cabernet és a merlot lesznek a vesztesek, mert ezekből nem biztos, hogy lehet egy modern bort készíteni.
Hozzátette: a tájfajták így most is megmutatták az erősségeiket, meleg években is megállják a helyüket, nincs bennük annyi tannin és cserzőanyag, ezért várhatóan nagyobb teret kapnak a jövőben Szekszárdon is.
Most dől el a magyar bor sorsa
Néhol sok a jóból
A termésmennyiségeket illetően, valamint az aszály okozta minőségi változás kérdésében is hasonlóan nyilatkozott az Agrárszektornak Lőrincz György. A St. Andrea Szőlőbirtok borásza szerint világosan látszik idén, hogy a bogyóknak nagyon kevés a folyadék- illetve hústartalma, miközben dominál a héj, a mag és nőtt a cukortartalom is.
A minőséget illetően ugyanakkor a borász az óvatosságot hangsúlyozta:
Mi is azt reméljük, hogy kiváló évjárat lesz az idei, de a mostani folyamatokban benne van a kényszerérettség illata is. A vörösboroknál fogjuk ezt igazán látni, ahol a fenolos érettség jobban jellemző, de már a fehéreknél is fenolosabb a must.
A borász szakértelme sokat javíthat a helyzeten
Éppen ezért sem érdemes várni a szürettel, az idén szokatlanul korán megkezdődött szedés nagyjával már végeztek is a termelők, és a vörösszőlőket leszedik várhatóan a héten. A túl karcos, durva ízeket pedig borászati technológiával, kíméletes kezeléssel lehet kiküszöbölni Lőrincz György szerint:
Óvatosabban, kíméletesebben préselünk, a mustkezelés során a túlzottan erős, fenolokat derítéssel lehet kivenni, és a héjon erjesztést is igyekszünk alacsonyabb hőmérsékleten végezni, kevesebb macerációval, hogy minél kevesebb extrakció történjen.
Összességében tehát a borász szerint is van lehetőség kiemelkedő évjáratra, de csak akkor, ha a pincészetekben kellően óvatosan bánnak a musttal, és az elővigyázatosság lépései meghozzák a kívánt eredményt is.
Óvatosan kell dolgoznunk. Attól, hogy van cukortartalom és mély szín, még nem biztos, hogy a bor harmonikus és finom lesz.
A mennyiségért kárpótol a minőség
Az aszály egyértelmű hatásait emelte ki az Agrárszektornak a Villányi borvidéken, Diósviszlón dolgozó Bodor Bence is, akinek a 2023-as Winelovers Wine Awardson, a világ egyik legrangosabb borversenyén 2016-os Cabernet Sauvignon tételét Magyarország legjobb vörösborának választották. Mint elmondta: mivel a nyár nagy részében szinte egyáltalán nem volt csapadék a borvidéken, a szőlőszemek aprók maradtak. A termésmennyiség csökkenését tekintve náluk akár 30-40 százalékkal kevesebb is lehet az alapanyag, mint a szokásos mérték. Ez a sok napsütéssel párosulva ugyanakkor szerinte jó minőséget hozhat, ezzel kapcsolatban tehát kifejezetten optimista a borász.
A mennyiségek nem lesznek összehasonlíthatók egy csapadékos évvel, de a minőség kárpótolhat minket.
A megtérülés nem egyértelmű
Más kérdés, hogy ez üzletileg mennyire térül meg akkor, amikor a fogyasztók nehezen fizetik meg a minőséget, sőt, már a hétköznapi borok sem fogynak kellő ütemben.
Mindezek mellett ugyanakkor a kiadások nem csökkentek a borászatoknál.
Bár a növényvédelem kiadásait illetően idén inkább szerencsésnek nevezte az évet Bodor Bence, rámutatott: jól jellemzi a pincészetek helyzetét, hogy bár sok költség emelkedik és a fogyasztók is nehezebben fizetnek a minőségi tételekért, a kisebb mennyiség leszüretelésének költsége sem csökkent.
Hiába lesz kevesebb szőlő, annyival nem tudnak gyorsabban haladni a szüretelők. Egy kilogrammra vetítve tehát lényegében magasabbak a költségek.
