5-6 ezer forinttal emelkedett a búza tonnánkénti ára tavalyhoz képest, és az alapanyagköltségnek ezt a kilónkénti 5-6 forintos növekedését a malomipar kénytelen továbbhárítani az élelmiszerlánc többi tagjára, a pékekre és a vásárlókra. Mivel 2017-ben kisebb területen, szűk egymillió hektáron arattak kenyérgabonát, a tavalyihoz képest néhány százezer tonnával kevesebb országos termésmennyiség mostanra 44-45 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási árat eredményezett. Ez nagyjából 10 százalékkal magasabb a múlt évivel összevetve, hiszen 2016-ban ebben az időszakban valamivel 40 ezer forint alatt jártak az árak.

A magyarországi búzaárakat leginkább a külföldi piac mozgatja, de létezik belföldi verseny is, mert a takarmányipar, a kereskedők és a malomipari szereplők is vásárolnak. A kenyérgabona felvásárlási árának emelkedéséből következik, hogy a lisztnél is áremelkedés várható, több helyen akár már augusztusban - közölte az agrárszektor.hu-val Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség korábbi elnöke. A debreceni székhelyű Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatójától azt is megtudtuk, hogy ők már bejelentették áremelési szándékukat, ami országos szinten 5-10 százalékos mértékű lehet.

Az év eleji kötelező béremelésből származó költségnövekedést a malomipar még lenyelte, nem emelte meg a liszt árát, így az iparág most ki van zsigerelve. Ahhoz, hogy eredményt termeljenek, most mindenképpen árat kell emelni - világított rá a helyzetre Lakatos Zoltán. A jelenlegi átadási árak ugyanakkor óriási szórást mutatnak, kilónként 63-64 forinttól 89-90 forintig minden előfordul, attól függően, hogy csomagolt, zsákos, vagy ömlesztett termékről van-e szó. Mivel a következő évben is kötelező béremelés várható, a vásárlóknak tudomásul kell venniük, hogy előbb-utóbb az áraknak is hozzá kell emelkedniük a magasabb fizetésekhez - mondta az elnök-vezérigazgató.

A malomiparban kemény harc dúl, ráadásul a szakma önmaga ellensége, hiszen saját maga fogja vissza az árakat - véli Lakatos Zoltán. Amikor emel, azt kényszerűségből teszi, és ezt a sütőiparnak és a fogyasztóknak is el kell fogadniuk - tette hozzá.

Magyarországon napi 7800 tonnás lisztgyártó kapacitás van, ami azt jelenti, hogy majdnem 50 százalékkal tudna többet őrölni az iparág, mint amennyire igény van, ez pedig komoly versenyt von maga után. A cégek a koncentrációba menekülnek, illetve műszaki fejlesztésekbe ruháznak be, automata malmokat helyeznek üzembe, hogy legalább a munkabéren spórolhassanak. Mindez azonban azt vetíti előre, hogy a jövőben még erősebb versenytársak néznek majd szembe egymással, vagyis még keményebb árverseny várható.