Tavaly mintegy 5,3 millió tonna búzát takaríthattak be, ez idén viszont 3,7 millió tonnára redukálódott, ami 25%-os visszaesést jelent. Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója az Agrárszektornak elmondta, hogy kettészakadt az ország az időjárást tekintve, hiszen a dunántúli régiókban volt csapadék, a keleti területeken azonban katasztrofális a helyzet, ott a termés is hektikus lett.
Sok búza megsült a saját kalászában. Olyan légköri aszály volt, hogy nagyon sok esetben apró szemű, kemény héjú lett a termés, ami miatt sokkal nehezebb megőrölni. Ám mindezek ellenére nem annyira rossz a helyzet, hiszen közepesnek mondható az idei termés, a Dunántúlon például 6 tonnás termésátlag volt hektáronként, keleten viszont már csak 3,3 tonna, de ez a mennyiség még fedezi az ország szükségletét és exportra is jut belőle
- vélekedett a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Mi lesz a kenyér sorsa?
Mint megtudtuk, egy kilogramm kenyér előállításához 70 deka liszt szükséges, de a jó minőségért jó minőségű búzából kell őrölni. Igen ám, de a jó búza drágább is, a sütőipart pedig ki kell szolgálni.
Vége azoknak az időknek, amikor még szociális termékként kezeltük a lisztet, innentől „rendes” élelmiszernek fog számítani, aminek megkérik az árát.
Az árakat pedig tovább fogják vinni a sütőipar és a kereskedelem felé, ráadásul kedvezőtlen tényező pluszban az is, hogy az alapanyagárak és az egyéb költségek árai egyszerre emelkedtek, méghozzá nagymértékben. Az áram és a gáz is a többszörösébe kerül, és fontos megjegyezni azt is, hogy az úgynevezett mezőgazdasági termékek évente csak egyszer teremnek, és ezeket egész éven keresztül készletezni kell. Az alapkamatot is jelentősen emelték (2,9-ről 10,75 %-ra), ha pedig tovább folytatódik ez, akkor óriási piaci teher lesz.
Nem lennék meglepve, ha a búza még drágább lenne. Az elmúlt évben még 61 ezer forint volt egy tonna, most már 130-140 ezernél tartunk. Ekkora nagymértékű drágulás nem következhet be újból, de tovább emelkedhet az ár, még ha nem is ennyire jelentősen, miután a kukoricánál drasztikus kiesés tapasztalható
- fogalmazott Dr. Lakatos Zoltán, aki hozzátette, hogy a műtrágyától kezdve, a növényvédő szereken át, egészen a gépalkatrészig, szinte minden emelkedett, amiket szintén be fognak építeni az árakba. A szakember, mint mondta, egy felfelé menő árspirál lesz, aminek a vége a csillagos ég lehet, amit félő, hogy a magyar fizetések nem minden esetben fognak elbírni.
Bírhatatlan költségek
Az elszálló rezsiárak is komoly kihívások elé állítják a termelőket, így a malomipart is. Dr. Lakatos Zoltán elmondása szerint ők nagyjából 1 millió ember kenyeréről gondoskodnak, de a költségek szinte kezelhetetlenek lesznek. Eddig egy kilowattóra 23 forintba került, ez azonban most 200-230 forint, ami horribilis nagyságrendű növekedést jelent.
A malmok élni akarnak, de a plusz költségeket rá fogják, rá kell tenniük a termékeikre. Milliárdos lesz a költségnövekedés, ez kezelhetetlen, napenergiára vagy valamilyen más alternatívára van szükség.
Jöhet a búza/liszthiány Magyarországra?
Mint fentebb említettük, a sok nehézség ellenére a minőség közepes lett idén a búzát tekintve, a hazai piac igényeinek kielégítéséhez 2,5 millió tonna elegendő, amiből 1,2 millió tonna szükséges élelmezési célra - ez pedig bőven a rendelkezésre áll.
Nem kell megijedni, mindig lesz elegendő búza, még ebben a szerencsétlen aszályos időben is. Több búzát fognak vetni, mint tavaly. Repcébe már nem annyira mernek belevágni az emberek, de a búza jobban tűri az időjárás viszontagságait. Mindezek mellett meg kell említeni, hogy lényeges lesz az is, hogy a malmok mennyi szakemberrel rendelkeznek, mivel fontos, hogy minőséget tudjanak produkálni a sütőipar részére. Egyre nagyobb szükség lesz a szakképzett molnárokra, akik a jó búzaalapanyagból jó minőségű lisztet tudnak előállítani.