A június 28-i reflexiós papírban tett vitaindító javaslatokat az Európai Bizottság a közös költségvetés modernizálására - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára a Portfolio közelmúltbeli Kelet-magyarországi Agrárfórumán Hajdúböszörményben. A tagállami reakciók függvényében e felvetések képezik majd az EU 2020 utáni új többéves pénzügyi keretre vonatkozó hivatalos javaslatának alapját. A hangsúlyt az új kihívások felé - migráció, belső-és külső biztonság, terrorizmus elleni küzdelem, védelempolitika - tolnák. Az anyag öt forgatókönyvet vázol fel, de a KAP csak egy forgatókönyvnél jutna biztosan több forráshoz.
Az előzetes hatástanulmányt 2017 első felében hozták nyilvánosságra, amelyben 5 lehetséges opciót vázoltak fel a KAP jövőbeli szerkezetéről. Ez azonban nem tükrözi a bizottság álláspontját, és nem feltétlenül közülük kerül majd ki a hivatalos bizottsági jogszabályi javaslat. A hatástanulmánnyal iInkább a szélsőséges eseteket is megvizsgálva, az összes lehetséges opció gazdasági, szociális és környezeti hatásainak felmérését célozták meg.
Az opciók:
1. Status quo, a jelenlegi rendszer fenntartása változtatások nélkül.
2. A KAP teljes felszámolása (megjelenítésének célja a KAP hozzáadott értékének, valamint a KAP hiányában fellépő gazdasági, szociális és környezeti hatások bemutatása).
3. A vidékfejlesztés és a kockázatkezelési eszközök megerősítése a területalapú támogatások rovására.
4. A területalapú támogatások egyszerűsített formában történő továbbvitele, azonban inkább a gazdasági és környezetvédelmi előnyök támogatásával.
5. A rendszer radikális átalakítása (a támogatások erős újraosztása a nagyobbaktól a kisebb és környezetbarát gazdaságok irányába, kötelező capping).
A tagállamok többsége kétpilléres KAP-ot szeretne a jövőben is, megőrizve a közvetlen támogatásokat, és célként a válságkezelés hatékonyságának erősítését tűznék ki (kockázatkezelés, jövedelemstabilizáció). A vidékfejlesztésen belül növekedhet a vissza nem térítendő támogatások aránya, és a pénzügyi eszközök szerepe, ezzel szemben vannak, akik a termeléshez kötött támogatások ellen emelnek szót. Ugyanakkor egyelőre semmilyen hivatalos javaslat nem jelent meg, így a sajtóban megjelenő információk az agrártárca szerint csupán találgatások, spekulációk.
A bizottság nem tartja fenntarthatónak a KAP rendszerének jelenlegi szintű finanszírozását, és inkább a társadalmi elfogadottságot növelné. Ugyanakkor nincsenek gyökeres átalakítási szándékai a KAP szerkezetét illetően, és a forrásvesztés elkerülése érdekében felvetették lehetséges opcióként a nemzeti társfinanszírozás bevezetését az első.pillérben.
A bizottság előzetes felméréséből kiderült, hogy a válaszadók többsége szerint a KAP-ot fenn kell tartani 2020 után is. A legfőbb kihívásnak a termelők életszínvonalának biztosítása, valamint a környezet védelme és a klímaváltozás bizonyult, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy
Emellett erősebb társadalmi igényeket remélnek az állatjólét, a biogazdálkodás, az élelmiszerminőség és a fogyasztóvédelem területén. A válaszadók korszerűbb KAP-ot szeretnének, olyat, amely jövedelemtámogatást biztosít a termelőknek.
A KAP jövőjével kapcsolatban a magyar álláspont az, hogy szeretnék, ha az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapnák, és nem tartják szükségesnek a rendszer gyökeres átalakítását. A cél inkább az, hogy Magyarország megőrizze a KAP költségvetésében képviselt részarányát, valamint az első pilléren belül a termeléshez kötött támogatásokat. Szükséges fenntartani az erős kétpilléres KAP-ot, emellett bármely új cél KAP-ba történő beemelése csak a megfelelő források hozzárendelésével lehetséges. Magyarország ugyanakkor ellenzi az agrárpolitikák bármilyen mértékű renacionalizációját.
- hangsúlyozta Feldman Zsolt. Ha 2020 után a bizottság szigorítja a kereskedelmet, a harmadik világgal szemben valószínűleg nem lesznek szankcióik, ez viszont Magyarországnak nem lesz kedvező lépés - tette hozzá.
Forgács Barna, a debreceni Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2020 után az lenne a legjobb, ha a jelenlegi támogatási nagyságrend maradna, és csak az eloszlásban lennének változások. Nem lenne jó megoldás, ha többet kellene befizetniük az országoknak a közös költségvetésbe azért, mert Anglia kiszáll az EU-ból. A KAP előzetes felmérése leginkább a környezetvédelmi kérdésekre összpontosított, de az ügyvezető igazgató szerint nem jó ötlet, hogy a városi embereket kérdezik meg erről a témáról és a mezőgazdaság jövőjéről, mert ebből a kérdésből nem szabad társadalmi vitát csinálni.
A KAP-ra szükség van a jövőben is, azonban nem lehet vég nélkül támogatásokat nyújtani a termelőknek és a gazdálkodóknak - szögezte le Forgács Barna. A támogatásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy ha nincs minimum 40 százalék a támogatás nagyságrendje, akkor inkább támogatás nélkül csinálja meg a beszerzéseit.
Minden ország jól járna, ha mindenki egységesen többet fizetne be a közös költségvetésbe 2020 után, így ennek Magyarország is haszonélvezője lehetne. Magyarország a jövőben azokat a beruházásokat fogja majd megvalósítani, amelyek önállóan is megállnak a lábukon, ha ugyanis a kereslet megnő, akkor az ár is megnő - közölte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója szerint nem lenne annyira megterhelő Magyarországnak, ha többet kellene a közös költségvetésbe fizetnünk. Emellett elmondta, hogy a Hungrana odafigyel a környezettudatos termelésre, valamint igyekeznek csökkenteni a terhelést. Ennek az az egyik oka, hogy a fogyasztói tudatosság folyamatosan növekszik, és egyre több ember nézi meg a termékek összetevőinek listáját, valamint azt, hogy mi, miből és hogyan készül. Emiatt az élelmiszergyártók is sokkal jobban odafigyelnek. A KAP bizonyos elemei azonban túl vannak gondolva, és mára már "túlzöldültek" az elképzeléseik. Ha a támogatások csökkenni fognak, akkor valószínűleg a stabil piacok szerepe fel fog erősödni.
Ha nem változik meg Magyarország támogatottsága, akkor mindegy mennyi pénzt fizet be az ország a közös költségvetésbe - mondta Rákóczi András, a Hajdúnánás-Tedej központú Tedej Zrt. vezérigazgató helyettese. A pályázati forrásokra mindenképp szükség van, még akkor is, ha sok időt vesz igénybe, míg egy pályázatot kitölti, majd benyújtja a termelő.
Szentpétery Szabolcs Félix, a vízvári BHV Mg. Kft. ügyvezető igazgatója szerint csak a környezetvédelemmel foglalkozott a KAP kérdőíve, a termeléssel azonban kevésbé. A legtöbb termelő nem éri el jövedelmében azt az összeget, amit támogatásként felvesz, és a jövőben nem lesz elfogadható az, amilyen irányba jelenleg a támogatási kilátások mutatnak. Az ügyvezető igazgatót nem zavarná, ha megszűnne a KAP 2020-ban, feltéve, hogy emellett minden más körülmény maradna a régi kerékvágásban.
