Egy szakmai vitát követően mostanra készült el a végleges javaslat a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, ami a közigazgatási egyeztetést követően egy-két hónapon belül a kormány elé fog kerülni - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Nemzeti Fehérjetakarmány Program indításáról szóló sajtótájékoztatóján. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) előzetes kalkulációja alapján a program 8 milliárd forintos nagyságrendű lesz, a tényleges összeg azonban csak a kormánydöntés után fog kiderülni.
Ugyanis hiába GMO-mentesen termeszt a magyar mezőgazdaság, nagyon sok takarmányt importálunk a külföldi országokból, amelyek nem feltétlenül GMO-mentesek. A fehérjeprogram lényege, hogy minél több megoldást találjanak a GMO-s szója kiváltására - tette hozzá a miniszter.
Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy több mint 70 ezer hektárnyi területre, több mint 4000 termelő nyújtott be szójatermeléshez támogatási pályázatot. A hazai gazdáknak évente 840 ezer tonna szójatermékre van szüksége, a hazai előállítás azonban ezt nem fedezi. A Nemzeti Fehérjetakarmány Program egy kutatás-fejlesztési javaslatcsomagot tartalmaz, amely segítheti a hazai szójatermesztés hatékonyságát.
- hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
- mondta Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója. Hiába növekszik folyamatosan a szójatermesztés Magyarországon, és lépte át mostanra a 70 ezer hektárt, ez még mindig nem elegendő a hazai igények kielégítésére. Ahhoz ugyanis legalább 240 ezer hektáron kellene szóját termeszteniük a gazdáknak Magyarországon. Ez a terület elméleti síkon rendelkezésre is áll, reálisan azonban 100 ezer hektárnál nagyobb területtel nem számolhatunk az elkövetkezendő években. A Nemzeti Fehérjetakarmány Program 4-5 éves távlatban gondolkozik, a főigazgató szerint ennyi idő alatt el tudják érni, hogy teljes mértékben leváltsák az import szóját a hazaival. A program lényege, hogy több oldalról közelíti meg az import szója kiváltását, foglalkozik ugyanis többek között a GMO-mentes szója agrotechnikai hátterével, az alternatív fehérjenövények kutatásával és új takarmányozási receptúrák kidolgozásával. Ezek azonban időigényes folyamatok, és megfelelő innovációt igényelnek.
További problémát jelent, hogy a hazánkban megtermelt GMO-mentes szója nagyrésze külföldön kerül felhasználásra, miközben Magyarországra 500-550 ezer tonna szója érkezik. Megoldást jelentene, ha az itthon termesztett napraforgó melléktermékét, nagyságrendileg 600 ezer tonna napraforgó darát hasznosítanánk. Ebből a mennyiségből azonban jelenleg 50 százalék szolgálja csupán a hazai állattenyésztést, 300 ezer tonna külföldre kerül, pedig 200 ezer tonna import szóját lehetne kiváltani ezzel a mennyiségű napraforgó darával - hívta fel a figyelmet a főigazgató.
A kukorica ipari felhasználása során keletkezett melléktermék is megfelelő lenne az import szója kiváltására, ennek ugyanis jelenleg az 50 százaléka külföldre kerül, pedig 300 ezer tonna import szóját lehetne kiváltani vele - közölte Gyuricza Csaba. A rovarfehérje előállítása is jó megoldásnak tűnik, 100 ezer tonnás nagyságrendben tudna Magyarország kiváló minőségű fehérjét előállítani belőle, ami a baromfiágazatnak hatalmas segítség lehetne. Ezenkívül a program célja még a szója mellett a pillangós növények termesztésbe vonása, ilyen növény pl. a lóbab, a borsó és a szegletes lednek. Sok Magyarországon nemesített fajta van, amelyeket hatékonyan lehetne felhasználni - tette hozzá.
A Nemzeti Fehérjetakarmány Programtól azt remélik, hogy 80-100 milliárd forinttal tudják majd növelni a mezőgazdaság kibocsájtását. A program elindulásához már valamennyi hazai takarmánygyártóval felvették a kapcsolatot. A programhoz szükséges kutatásokat a NAIK, a hazai egyetemek, az ágazati szervezetek, valamint az ezen a területen érdekelt innovatív vállalkozások fogják végezni. Ezzel kapcsolatban több előzetes egyeztetés és megállapodás is történt már - tájékoztatott a főigazgató.
