A Natura 2000 földeken az élővilág védelme érdekében csak jelentős korlátozásokkal, a speciális természetvédelmi előírások betartása mellett lehet gazdálkodni. A Natura 2000 szabályozásának alapja az uniós jogból ered, részletszabályait az egyes tagállamok alkották meg.

A kormány a "Földet a gazdáknak!" program keretében jelentős mennyiségű állami tulajdonban álló Natura 2000 területet értékesített. Sallai R. Benedek LMP-s honatya és 51 ellenzéki képviselőtársa a Natura 2000 földek értékesítésére vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte az Ab-től azért, mert álláspontjuk szerint e földterületek természetvédelmi értékei kevésbé őrizhetőek meg, ha magántulajdonba kerülnek.

Az Ab határozata szerint Magyarország biológiai sokféleségét - egyedeket, fajokat, élőhelyeket - lehetetlen csak a természetvédelmi területek védelmével megóvni, elengedhetetlen az ország területének több mint ötödét kitevő Natura 2000 földek szigorú védelme is. Az Ab eljárása során megkereste a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetét, amelynek tájékoztatása szerint Magyarország biológiai sokfélesége évről évre fél százalékkal csökken. A globális trendek ennél is rosszabbak: a Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint a világ biológiai sokféleségében a pusztulás 1970 óta globálisan meghaladta az 58 százalékot, és ilyen tendenciák mellett a biológiai sokféleség a harmadára zsugorodhat a 21. század végéig.

Az Alkotmánybíróság szerint a hatályos magyar szabályozás nem ad a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területeknek az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet. Jelenleg nincs olyan garanciális szabály, amely a Natura 2000 területek értékesítésénél biztosítaná a természetvédelmi szempontok megfelelő mértékű figyelembevételét, például a föld vevőjének kiválasztásakor. Továbbá az sem biztosított, hogy a magántulajdonba került földön az állami tulajdonúhoz hasonló szintű természetvédelmi ellenőrzés működjön tovább.

A jelenlegi szabályozás alapján az értékesítésre kerülő Natura 2000 területek kiválasztásakor nem természeti, hanem pénzben kifejezhető értékük, az állami bevételek maximalizálása az irányadó - állapította meg az Ab. A testület szerint tehát már a fennálló szabályozás mellett is egyértelműen csökken Magyarország biológiai sokfélesége. E miatt az Ab túllépett 1994-ben megfogalmazott tételén, mely szerint tilos a jogi szabályozás terén visszalépés, és ezúttal már azt a szigorúbb követelményt fogalmazta meg, hogy a szabályozás változatlansága mellett is alaptörvény-ellenes minden olyan intézkedés, amely a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után.

Az Ab hivatkozott az alaptörvényre, mely szerint "a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok (...) a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". Továbbá Ferenc pápa egyik enciklikájára utalva az Ab hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség megőrzése nem csupán jogi, hanem erkölcsi kötelezettség is, hiszen a ma élő nemzedékek életének értelmét kérdőjelezheti meg, ha olyan világot hagynak gyermekeikre, unokáikra, amely élhetetlen.

Az Ab mindezekre tekintettel állapította meg az alkotmányos mulasztást a Natura 2000 földek értékesítésével és azt követő hasznosításával kapcsolatban és 2018. június 30-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek az új, immár alkotmányos szabályozás megalkotására.

Az Ab közleményében kiemelte, hogy fennállása óta most először vizsgálta átfogóan a hazai állat- és növényvilág, biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit. A határozathoz a 15 tagú testületből Balsai István és Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró csatolt különvéleményt.