A rendelet kiterjed az üzletekre, bevásárlóközpontokra és az online kereskedelemre is, de csak azon boltok esetében, amelyek főtevékenységként az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet végzik, és nettó árbevételük a 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot. A legfontosabb pont, hogy az árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10%-os lehet. Ha egy adott üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10%-os határig.

A saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni.

A rendelet felsorolja az érintett termékeket is:

1. Csirkemell
2. Csirkecomb
3. Csirke far-hát
4. Csirkeszárny
5. Egész csirke
6. Pulykamell
7. Sertéscomb
8. Sertéskaraj
9. Sertésoldalas
10. Sertéstarja
11. Sertészsír
12. Párizsi
13. UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom
14. UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom
15. ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom
16. ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom
17. Vaj
18. Tejföl
19. Natúr joghurt
20. Gyümölcsjoghurt
21. Trappista sajt
22. Tehéntúró
23. Margarin
24. Napraforgó- és repceolaj
25. Finomliszt BL 55
26. Rétesliszt BFF 55
27. Kristálycukor (fehér cukor)
28. Fokhagyma
29. Étkezési burgonya az újburgonya kivételével
30. Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás

A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is. Minden érintett terméknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.

A rendelet értelmében az érintett üzleteknek a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenniük a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

Röpködhetnek a milliós bírságok

A fogyasztóvédelmi hatóság hivatalból ellenőrzi az előírások betartását, és jogsértés esetén különböző bírságokat szabhat ki. Az árrés megsértése esetén termékkategóriánként öt millió forint bírságot szabnak ki. Ha a saját márkás termék aránya túllépi az előírt határt, a bírság mértéke a következő:

• legfeljebb tíz százalékponttal történő túllépés esetén ötszázezer forint,
• tíz és ötven százalékpontos túllépés között egymillió forint,
• ötven százalékpont feletti túllépés esetén kétmillió forint.

A rendelet értelmében a készlethiány esetén is bírságolhat a hatóság. Ebben az esetben a bírság összege:

• 10%-ot meg nem haladó hiány esetén ötszázezer forint,
• 10-50% közötti hiány esetén egymillió forint,
• 50%-ot meghaladó hiány esetén, illetve ha a vásárlók kiszolgálása nem biztosított, kétmillió forint.

Súlyos jogsértés esetén az üzlet vagy az online felület működését legalább egy napra, legfeljebb fél évre felfüggeszthetik. Különös méltánylás esetén a hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat. A kereskedő mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az érdekkörén kívül eső okból történt.

Ismételt jogsértés esetén a bírság összegét megduplázzák, és naponta többször is kiszabhatják. Ha a kereskedő nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, egymillió forint bírságot kap. A rendelet március 17-től május 31-ig lesz hatályban.

Nyakunkon az újabb árstop: a végén mindenki veszítene, ha bevezetnék

Az ágazatra rálátó szakértők szerint senkinek nem szolgálná az érdekét egy újabb, az élelmiszerekre kivetett ársapka.

Elszállt az infláció

Orbán Viktor kedden jelentett be egy Facebook-videóban, hogy a boltok árrését korlátozzák. A döntés oka, hogy a kormány nem kapott megnyugtató választ arra, hogy miként csökkentik a nagy láncok az élelmiszerinflációt, amely februárban már elérte a 7,1%-ot.

Egyetlen hónap alatt az étolaj 5,4%-kal, a kávé 5,2%-kal, a margarin 4,4%-kal, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8%-kal, a kenyér 3,3%-kal, a párizsi és kolbász 2,7%-kal, a csokoládé, kakaó 2,3%-kal, a vaj- és vajkrém 2%-kal, a baromfihús pedig 1,9%-kal drágult. Ezzel szemben egy év alatt a liszt ára 44,3%-kal, az étolajé 27,5%-kal, a tojásé 24,7%-kal, a tejé 22,5%-kal emelkedett. A vaj- és vajkrém ára 19,2%-kal, a kávé 16,1%-kal, a gyümölcs- és zöldséglé 14,5%-kal, a csokoládé és kakaó 13,8%-kal, a tejtermékek pedig 10,9%-kal emelkedett. A friss bejelentés hatásai először az áprilisi inflációban jelenhetnek meg.