Nem talált bizonyítékot G. Ernő büntetőügyében a bíróság arra, hogy a gazda a lepkék bármely fejlődési állapotát elpusztította volna, ezért nem jogerős ítéletében felmentette a természetkárosítás és a rongálás vádja alól. Az ügyészség viszont a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő ítélet.

A büntetőügyet megelőző polgári peres eljárásban a Debreceni Ítélőtábla már 2016. június 3-án jogerősen kimondta, hogy "kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított" a kokadi gazda, akitől az ügyészség akkor 1,5 milliárd forintos kár megtérítését követelte arra hivatkozva, hogy a cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű - hatezer példány - lepkét semmisített meg. Az ügyészség most pedig azt is állította, hogy őshonos rekettyefüzek kivágásával a fokozottan védett, 250 ezer forint eszmei értékű keleti lápi bagolylepkéből 54 pusztult el, és 13,5 millió forint kár keletkezett.

A mostani büntetőeljárásban az MTI szerint az is kiderült, hogy az a tanú, akinek a vallomására az ügyészség a keresetet építette, olyan fotót mutatott be bizonyítékként a keleti lápi bagolylepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült. A bíróság végül a természetkárosításon mellett azt sem találta bizonyítottnak, hogy az eljárásban szintén szereplő zsombék rostos tövű sás a növény egyszeri zúzásával elpusztítható. Miután védett állat- és növényfaj nem semmisült meg a területen, így a rongálásra sem találtak bizonyítékot.

A kokadi gazda földterületén végzett munkálatokat a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) természetvédelmi őrszolgálatának tagja vette észre 2013 márciusában. A tényállás szerint a férfi 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár föld - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként - a Natura 2000 hálózat része. A gazda az ingatlanjain legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében az interneten bejelentette a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának, hogy a háromból két területén kaszálást fog végezni. Az erdőfelügyeleti hatósághoz decemberben pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét. A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak, két hónap alatt csaknem 10 hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás.

Jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett volt az ügy szakértők szerint. A nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét azonban - amelyen a vád alapult - kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül. Kiderült ugyanis, hogy a szakértő korábban a feljelentő HNP igazgatóságának dolgozott, és szakvéleménye elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, miközben azok tartalmát nem ellenőrizte.