Ahogy az őszből lassan a télbe lépünk át, egyre fontosabbá válik, hogy eltávolítsuk a lehullott vagy haldokló növényi részeket a kertünkből. Ha ugyanis ezt nem tesszük meg, akkor tavasszal növelhetjük a kártevők, gombák, valamint a különböző betegségek felbukkanását. A fák és a bokrok alatti lehullott leveleket nyugodtan hagyjuk ott, az évelőkről és a lányszárúakról azonban távolítsuk el őket. A gyepnek jelenti a legnagyobb problémát a lehullott levél, ugyanis így télen nem kap elég fényt a fű, és akár el is rothadhat a levelek alatt. Ezért a gyepekről mindig gyűjtsük össze a leveleket, és komposztáljuk őket, vagy pedig szórjuk a fák és a cserjék alá. Arra mindig figyeljünk oda, hogy a diófa levelét soha ne tegyük bele a komposztba, mert növekedésgátló anyagot tartalmaz.
A hidegebb, téli hőmérsékletek hatására a baktériumok és a mikrobák is egyre nagyobb számban jelennek meg a meleg komposzt halomban. Ez azt jelenti, hogy ha már ősszel, a hideg tél előtt elkészült a komposztunk, akkor ez az ideális időpont arra, hogy tartályunkat kiürítsük, kitakarítsuk, és készítsünk egy újabb adag komposztot. Leginkább az érzékenyebb növények területén szórjuk szét a komposztot, ha lehet, akkor a szár körül, ezzel ugyanis a keményebb, hidegebb időjárástól tudjuk megóvni őket.
Ha a paradicsomnövényeink penészesek voltak idén, esetleg más kórokozó vagy kártevő tizedelte növényeinket, akkor érdemes fertőtlenítenünk azokat a területeket, ahol neveltük növényeinket. Így ugyanis nem marad a földben a betegség, és nem jut majd át a következő évre. Ilyenkor az összes elhalt növényi részt távolítsuk el, és hidrogén peroxiddal fertőtlenítsünk le mindent. Hagyjuk megszáradni a területet, így már télen felkészülhetünk a következő évre.
Ha már gyakoriak az éjszakai fagyok, akkor eljött az ideje, hogy kiássuk a hagymákat és elraktározzuk őket. Erre azért van szükség, mert így nem fognak károsodni, amikor már túl alacsony lesz a hőmérséklet. Távolítsunk el annyi földet a hagymákról, amennyit csak lehetséges, és rétegezzük újságpapírba vagy fűrészporba. A legideálisabb, ha hűvös, száraz helyen tároljuk az így elrakott hagymákat.
Első lépésben távolítsunk el minden elhalt növényi részt és törmeléket a kertből, és adjuk hozzá a talajhoz a komposztot. Miután összetörtük a rögöket a talajban, keverjük össze a komposzttal, ettől lesz ugyanis jó a talaj levegőztetése. A téli hónapokban a tápanyagok a komposztból a talajba jutnak, így tavaszra megfelelően előkészített talajt kapunk majd. Ha a következő évben új virágágyást szeretnénk készíteni, akkor már most a hidegebb időszakban ássuk fel mélyen a földet, és ha van félig lebomló levélkomposztunk, azt dolgozzuk bele. Tavasszal így omlós virágföld áll majd rendelkezésünkre.
A nagy méretű, szabad gyökerű vagy konténeres díszcserjéket is novemberben kell elültetnünk. Így a növények már a tél beállta előtt begyökeresednek majd, így növekedési előnnyel kezdhetik az új szezont. Az örökzöld és a fagyérzékeny fákat azonban jobb ha csak tavasszal ültetjük el.
Érdemes feljegyeznünk és listát készítenünk minden év végén arról, hogyan teljesített az adott évben a kertünk. Volt-e betegség bármelyik növényen, sikerült-e védekeznünk ellene, mi termett a legjobban, mi a legkevésbé. Ha ültettünk valamilyen újdonságot, érdemes azt is feljegyeznünk, beért-e, és jó helyre ültettük-e a kertünkben. Írjuk fel azt is, ha bizonyos növények nem fejlődtek megfelelően az adott helyükön, és azt is, ha valamilyen zöldségből vagy gyümölcsből új fajtát próbáltunk ki.
