A téli hideg ritkíthatja a kórokozók, kártevők számát
A kórokozóktól és kártevőktől teljesen megszabadulni nem lehet (úgyis jön utánpótlás belőlük), csak a számukat érdemes lecsökkenteni olyan mértékűre, ami még nem tesz nagy kárt a kertben. Az a cél, hogy olyan elnyomásban és kis egyedszámban tudjanak csak jelen lenni a kertben, mely nem veszélyezteti számottevően növényeinket. Télen ezek a kártékony élőlények megtizedelődnek, amennyiben van komolyabb fagy. Minél több kártevő pusztul el a hidegben, annál kevesebb marad tavaszra, és ez az induló egyedszám az egész évi növényvédelmi problémákat meghatározza, hiszen nem mindegy mennyi a kezdeti létszám, ami tavasszal szaporodásnak indul. Ha hideg a tél, főleg akkor van esélyünk arra, hogy ezek az áttelelő kártékony szervezetek mind kevesebben éljék meg a tavaszt.
A talajforgatás nélküli termesztésnek sok előnye van, ám ha a talajban sok a kártevő (cserebogár pajor, drótféreg) akkor érdemes mégis felásni, és ekkor a zöldséges ágyás felásását ne hagyjuk tavaszra. Ha ősszel ásunk, akkor jobb lesz a talajszerkezet, hiszen a kifordított talaj-rögök átfagynak, a bennük lévő víz - ahogy jéggé fagy - tágul, így a vetemény számára ideális aprómorzsás talajszerkezet alakul ki tavaszra. A talajban telelő kártevők, például a cserebogár pajorok többsége is elpusztul így. Ha tavasszal ásunk, akkor se a szerkezet javításában, se a kártevők pusztításában nem lesz már segítségünkre a téli fagy.
A fatörzsek fertőtlenítése
Az idősebb fák mélyebb kéregrepedéseiben sok kártevő rovar telel. Amennyiben egy durva sörtéjű kefével ősszel átdörzsöljük a kérget, kifordulnak onnan a rovarok, és jó esetben télen megfagynak. Törzsmeszeléssel e hatás fokozható. A fák alól gyűjtsük össze a lombot, mert az avarban főleg gombák képesek áttelelni, és tavasszal visszafertőzik az állományt. A fák alól a már lehullott, és a fán maradó „összeaszalódott” gyümölcsmúmiákat is távolítsuk el.
Metszés után kén és réz tartalmú szerekkel végezzünk lemosó permetezést - ezt érdemes megismételni ősztől a tavaszi rügypattanásig több alkalommal is. Ezek a szerek kiválóan alkalmasak a gombák elpusztítására.
A lemosó permetezés - mint a neve is mutatja - valóban lemosást kell jelentsen, tehát teljesen máshogy alkalmazzuk, mint a lombos állapotban történő permetezéseket. Nagy lé mennyiséggel úgy, hogy az szinte folyjon az ágakon, a törzsön, bejutva a kéregrepedésekbe is. A metszési sérülésekre is jusson a lemosó szerből, a 4 cm-nél vastagabb ágak metszési felületét emellett fasebkezelővel is zárjuk le. A vízhajtások eltávolítása is szükséges ilyenkor, hogy ne konkuráljanak majd a termőrészekkel.
A nem teljesen télálálló fajokat takarjuk
A növények fagytűrése függ az eredeti élőhelyének a hőmérsékleti viszonyaitól - mihez szokott hozzá az adott faj - különösen az ottani, téli hőmérsékleti viszonyoktól. Ám lényeges az is, hogy milyen körülmények között és mennyire készült fel a télre, a fagyhatás mekkora és mennyi ideig éri, illetve a fagy száraz, vagy nedves talajállapot mellett érkezik.
Számos dolog befolyásolja egy növény fagytűrő képességét, de többféle módszerrel is megvédhetjük növényeinket a téli hidegtől. Minden növényfajnak meghatározott a saját, genetikailag kódolt fagytűrő képessége. Emellett a növények képesek bizonyos mértékig felkészülni a télre. Ilyenkor például csökkentik a vízmennyiséget a sejtjeikben, és növelik a fagyálló anyagok (pl. cukrok) koncentrációját.
A hőmérséklet mellett más tényezők is befolyásolják a növények fagytűrését, ilyen például a talaj nedvességtartalma, a napsütés, a légmozgás és a levegő páratartalma. A növények általános kondíciója is kihat a fagytűrő képességükre. A fákat, bokrokat azért nem célszerű nyár végétől már műtrágyával kínálni, mert például a nitrogén hatására nem áll meg a növekedése, pedig pont az kellene ősszel: ne növekedjen, hanem a vesszők fásodjanak.
Takarjuk, vagy sem?
Amennyiben csak mérsékelten fagyálló növényeket szeretnénk a kertünkben tartani, néhány egyszerű módszerrel segíthetünk nekik átvészelni a telet. Ültessük ezeket a növényeket védett helyre, például falak mellé déli fekvésbe, kerítések mögé vagy fák alá. A téli hónapokban takarjuk be a növényeket levelekkel, ágakkal, vagy speciális védőtakarókkal. Ezek segítik a növény körüli magasabb hőmérséklet fenntartását, de a nem szellőző például műanyag fóliák nem alkalmasak ilyen célra. Alattuk rothadásnak indulhat a növény, penészedés is felléphet és túl nagy ez alatt a hőmérséklet különbség: nappal, ha rásüt a nap nagyon felmelegszik.
A talaj mulcsozása segít megőrizni a talaj nedvességét és hőmérsékletét, így védve a növények gyökereit. Megéri ősszel a töveket földdel, vagy mulccsal felkupacolni (de ezt tavasszal ne felejtsük el lebontani), mert ha elfagyna a föld feletti rész így még a gyökérnyaki rügyekből újra hajthat, regenerálódhat a növény. A lombvédelem érdekében érdemes fátyolfóliával körbe tekerni a fagyérzékeny de örökzöld növényeket, ami valójában nem fólia, inkább egy átlátszó textil anyag ami a fényt átengedi, és 2-3 fokkal magasabb hőmérséklet van alatta. Műanyag fóliával nem jó takarni.
Bár már ritkán vannak kemény fagyok
Állandóan lakott házak kertjében lehetőség van gyorsan reagálni a megváltozó téli időjárási viszonyokhoz, és ez szerencsés a növények szempontjából. Például elég csak akkor takarni a fagyérzékeny növényeket, vagy bevinni fagymentes helyre ha több napos hideg következik. Egy teleltetésre bevitt dézsás növényt könnyebben támadnak meg pajzstetvek, valamint penészek és más gombás fertőzések a kis légmozgás, szellőzetlenség miatt. És az élettani folyamatok szabályozása is nehézkes esetében. Amennyiben a kelleténél magasabb a teleltetési hőmérséklet és öntözünk - amit néha még télen is kell - növekedésnek indulhatnak a növények, de a hajtások erőtlenek, megnyúltak lesznek a fényhiány miatt. Ezért sok mérsékelten fagytűrő dézsás növény esetén jobb, ha kint tartjuk őket mondjuk például egy déli tájolású házfal mellett, és csak akkor visszük be, amikor komolyabb éjszakai fagyok várhatók.
A teleltetés előtt érdemes a növényeket bakteriális, gombás betegségek és rovarkártevők elleni permetszerrel is kezelni- megelőzésképpen.