A mezőgazdasággal foglalkozó országokat három csoportra lehet osztani - közölte Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója. Az egyik csoportba azok tartoznak, amelyek alacsony fajlagos költségek mellett nagy hozamot tudnak előállítani (például az USA). A másik csoport országai magas költségekkel magas hozamot állítanak elő (Franciaország és Németország), míg a harmadik csoport - ahová Magyarország is tartozik - a "térkép alján" helyezkedik el, vagyis magas költségekkel csak közepes hozamokat tudunk elérni.
Ahhoz, hogy az ország visszanyerje a versenyképességét, szükség van a precíziós gazdálkodásra, amely valódi kapcsolatot teremt az egyes technológiai műveletek között egészen az alapműveléstől a betakarításig.
Az amerikai farmerek 85 százaléka használ valamilyen precíziós gazdálkodási rendszert - mondta Hadászi László. A magyarországi felhasználás egyik csoportját az automata kormányzás képviseli, amely lehetővé teszi az egyenes nyomvonalon történő munkavégzést, az éjszakai munkavégzést, valamint az automata táblavégi fordulókat. A szakember elmondta, hogy az automata kormányzással 4-5 százalékos megtakarítást képesek elérni a gazdálkodók. A KITE új traktoreladásainak több mint 60 százaléka már automata kormánnyal történik, ezen kívül az eladott vetőmaggépek két harmada is intelligens funkcióval felszerelt.
A precíziós gazdálkodás használatának másik csoportját az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és a döntéshozatal során használt eszközök jelentik Magyarországon, ilyen a differenciált inputanyag kijuttatás, a hozamtérképezés, az ajánlott technológiák beépítése (például a sor-sorköz megkülönböztetése).
Király István, a Vodafone vezérigazgató-helyettese az IoT (Internet of Things) szerepéről beszélt a jövő gazdálkodásában. Ezek olyan eszközöket jelentenek, amelyek SIM-kártyát tartalmazó modemek segítségével működnek, így a hálózaton keresztül az egész ország területén lehet őket használni. Az IoT egyaránt segítheti a takarmányozási költségek csökkentését, hasznát vehetjük az állategészségügyben (bendőszonda), a biztonsági események előrejelzésében és az energiahasznosítás feltérképezésében is.
A szakember megemlítette a Moocall-t, amelyet Skóciában használnak az állattenyésztésben. A vemhes tehenek farkára rögzített eszköz egy órával szülés előtt jelezni tud a gazdának, így elkerülhetők az újszülött állatpusztulások. A Vodafone Magyarországon is dolgozik az IoT eszközök fejlesztésén, egyik ilyen projekt a csirkeólak távfelügyelete a nap huszonnégy órájában.
Fischl Balázs, az AgroVIR Kft. értékesítési vezetője a Farming 4.0-ról beszélt. Ez azoknak a ma rendelkezésre álló informatikai eszközöknek a halmazát jelenti, amelyeket az agráriumban alkalmaznak. Az Excel-tábláktól kezdve a gépek vezérléséig idetartozik minden olyan terület, ahol az informatikának bizonyos eszközeit felhasználva vezetik és működtetik a gazdaságot.
A Farming 4.0 egyrészt megszünteti a papíralapú adminisztrációt, illetve abban a pillanatban, hogy az adat bekerült a rendszerbe, lehetővé teszi a különböző összefüggések vizsgálatát. A szakember elmondta, hogy az adatbáziselemzés irányába szeretnének elindulni, amely iránymutatás lehet a termelőknek, hogy akár a saját adataikkal, de a régióban lévő más cégek adataival is összehasonlíthassák a működést. A jövőben ugyanis megkerülhetetlen lesz az informatika használata az agráriumban, a legtöbb helyen már eleve digitálisan kérik az adatokat, így ugyanis sokkal gyorsabban, pontosabban és naprakészebben lehet azokat elemezni.
Pásztor Tamás gazdálkodó, a Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, ők évek óta automata kormányzást, sávműveléses rendszert, valamint két éve táblán belüli zónázást használnak. A precíziós gazdálkodásra főként azért tértek át, hogy tehermentesíteni tudják dolgozóikat. Ugyanakkor a szakember szerint az embert nem lehet kiváltani, ha meg is jelennek majd a robottraktorok, inkább minőségi cserére lesz szükség a munkavállalók terén ahhoz, hogy kezelni tudják az új eszközöket.
A technológia alkalmazásával kapcsolatban a generációs feszültségek okozzák a legnagyobb problémát - mondta Király István. A szakember szerint az elkövetkező három évben a mezőgazdaság lesz az egyik olyan szektor, ahol a legnagyobb technológiai változás fog történni.
Fischl Balázs szerint a lényeg, hogy a gazdálkodók egy iratot csak egyszer fogjanak meg, mialatt a rendszer a háttérben teszi a dolgát. Száz százalékosan soha nem lehet majd kizárni az embert a mezőgazdasági munkákból, illetve nem lehet majd minden munkát robotokkal helyettesíteni - tette hozzá.
Karpjuk György, az Axiál Kft. GPS termékmenedzsre szerint túl magasak az elvárások a gazdálkodók részéről, és a precíziós gazdálkodás rendszerének legnagyobb korlátját az emberben látja. A támogatás ösztönzése e területen kevésbé jellemző, mint például a gépberuházásoknál. Fontos lenne a kormány és az Európai Unió szerepe a téma népszerűsítésében, ugyanakkor a szolgáltatóknak és a forgalmazóknak is komoly felelősségük van ebben.
Hadászi László tájékoztatott arról, hogy Magyarországon ma mintegy két millió hektárt művelnek olyan eszközökkel, amelyek valamilyen navigációra képesek. Nagy hiányosságai vannak azonban a precíziós gazdálkodás képzésének, és a legnagyobb problémát az jelenti, hogy ahol van is képzés, nincs általános tanterv, amely alapján a fiatalok tanulhatnának.
