Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szavazta meg az agrárpolitika egyszerűsítését , illetve a gazdálkodók szupermarketekkel szembeni alkupozíciójának erősítését célzó jogszabálycsomagot. A változtatások 2018. január elsejétől léphetnek életbe, de azokat még az Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia.

A módosítások a KAP négy alaprendeletét érintik. Így például a vidékfejlesztési rendelet kapcsán törölték az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint a tagállamok migránsokat segítő civil szervezeteket támogathatnak vidékfejlesztési forrásokból.

Az új jogszabály az elismert gazdaszervezetek számára lehetővé teszi, hogy tagjaik nevében beszállítói szerződésekről tárgyaljanak anélkül, hogy ezzel megsértenék az Európai Unió versenyjogi szabályait. Eddig erre csak néhány ágazatban volt lehetőség.

A jogszabályi változtatásokkal a gazdálkodók nagyobb védettséget élvezhetnek a piaci kilengésekkel és természeti kockázatokkal szemben, személyre szabottabb lesz a jövedelem stabilizálására nyújtott támogatás és nő a biztosítás után fizetett kártérítés is. A biztosítási szerződéseknél a kártalanítás 70 százalékos lesz, a gazdáknak pedig az eddigi 30 százalék helyett csak 20 százalék veszteséget kell majd igazolniuk. Emellett lehetővé teszik, hogy az Európai Bizottság válsághelyzetekben gyorsabban tudjon segítséget nyújtani a rászoruló termelőknek.

A jövőben a tagállamoknak nagyobb szabadsága lesz az agrártámogatásra érdemes gazdálkodók körének meghatározásában, illetve a fiatal gazdák támogatásában. Az eddigi 25 százalékról az alaptámogatás 50 százalékára emelhető az első 25-90 hektárra adható plusztámogatást azért, hogy a fokozatosan elöregedő szektort vonzóbbá tegyék a fiatalok számára.

Több ponton egyszerűsödnek a bürokratikusnak és a gyakorlatban nehezen végrehajthatónak tartott zöldítési szabályok. A jövőben például az elefántfű, a csészekóró és a mézelő növények is elszámolhatók lesznek a gazdálkodásból kivett, úgynevezett ökológiai jelentőségű területeken.