A napokban Budapesten járt Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős uniós biztosa. A szakember találkozott Nagy István agrárminiszterrel, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével, Győrffy Balázzsal is. A biztos a Közös Agrárpolitika következő ciklusát illetően kiemelte, hogy Magyarország időben benyújtotta a bizottságnak a stratégiai tervét, így remény van arra, hogy határidőre elfogadják, és be lehessen vezetni.
A tárgyalásokon szóba került a sertéságazat nehéz helyzete is, amivel kapcsolatban a biztos közölte, hogy az Európai Bizottság hamarosan rövid távú megoldási javaslatokat tesz a termelők megsegítésére. Jelezte, hogy az energiaárak növekedésével a növényvédő szerek is drágulnak, a Bizottság ezzel a témával szintén kiemelten foglalkozik. Janusz Wojciechowski továbbá megköszönte a magyar mezőgazdaság szereplőinek helytállását, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy a járvány idején nem alakult ki élelmiszerválság.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa elmondta, hogy annak mindenképpen lesz hatása az élelmiszeripari szektorra. Janusz Wojciechowski, a Portfolionak adott interjújában kifejtette, hogy véleménye szerint az európai agrofood szektor még nincs közvetlen veszélyben. Az európai biztos szerint a fejlemények azonban nyilvánvaló hatást gyakorolnak az import takarmány-alapanyagok révén a sertés- és baromfitartásra.
Ez indokolja, hogy stratégiai attitűddel gondolkozzanak a döntéshozók a mezőgazdaságban is, mert adódnak különféle kockázatok, és ezekre egy fenntartható tervvel fel kell készülni - hangsúlyozta Janusz Wojciechowski, hozzátéve, hogy nem szabad engedni, hogy túltermelés alakuljon ki, és érdemes megerősíteni a kis és közepes gazdaságokat is. A szakember utalt arra is, hogy bár csökkent a gazdaságok száma, de még most is 430 ezer gazdaság van Magyarországon, köztük sok családi gazdaság, amelyben van potenciál. Sokan úgy gondolták, hogy akkor van ereje ezeknek a gazdaságoknak, ha méretben növekednek, de a kisebb és közepes szereplők is nagy erővel rendelkeznek, akár a zöldség-gyümölcs termesztésben, akár az állattenyésztésben, de akár a gabonatermesztésben is nagyon nagy potenciált jelentenek Magyarország számára.
Arra a kérdésre, hogy mikor fogadja el az Európai Bizottság a Magyarország által a Közös Agrárpolitikához benyújtott nemzeti stratégiai tervet, az európai biztos elmondta, hogy most abban a fázisban vannak, hogy elemzik az összes tervet. Magyarország határidőn belül küldte el a tervét, de ez nem sikerült minden országnak. Mostanra egy kivételével minden ország stratégiai tervezetét megkapták már, egyedül Belgiumra várnak, akik két tervvel készülnek, mert olyan a mezőgazdaságuk, hogy provinciákra, tartományokra lebontva készítették el, ilyen formában fogják küldeni.
- mondta el Janusz Wojciechowski, aki hozzátette, hogy az Európai Bizottságnál június végére tervezik jóváhagyni az összes tervet.
A mezőgazdasági reformokat illető, bizottsági elvárások kapcsán az európai biztos kifejtette, hogy ami minden államtól elvárják, hogy az agrárium fenntartható legyen, amely ellenáll mind a klímaváltozásnak, mind a különféle környezeti tényezőknek. Janusz Wojciechowski szerint Magyarországnak ezt könnyebb lesz elérnie, mert a CO2-kibocsátás, a peszticidek használati szintje és a műtrágyahasználat már most az uniós átlag alatt van. Talán az állattenyésztésben az antibiotikumok használata kicsit magasabb, de a többivel kapcsolatban jól áll Magyarország.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány az uniós agrártámogatás második pillérének 36%-át fordítaná zöldberuházásokra, a mezőgazdaságért felelős szakember elmondta, hogy az elvárt szint 35%, ezt Magyarország bőven teljesíteni fogja. Azt viszont meg kell nézni, hogy ezeknek a beruházási terveknek mennyire van meg a zöld vonatkozása, ezt minden tagállamnál ellenőrizni kell.
- tudatta Janusz Wojciechowski.
Az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa pozitívan értékelte azt, hogy Magyarország 80%-os önrésszel egészítené ki a vidékfejlesztési forrásokat. Janusz Wojciechowski fontosnak tartja, hogy minél több pénzt irányítsanak a fejlesztésekre a regionális politika keretein belül. Ahogy fogalmazott, nagyon fontos, hogy szinergia legyen a különféle uniós és nemzeti támogatások között, de ez szépen összhangban van azzal, amit az Európai Bizottságnál is gondolnak. Ez a 2040-ig terjedő hosszú távú vízió a vidék fejlesztésére, és a magyar szándék nagyon szépen illeszkedik ebbe a tervezetbe.
Arra a kérdésre, hogy a jövedelemtámogatás összességében végül a kisebb vagy a nagyobb gazdaságoknak lesz kedvezőbb, a szakember kifejtette, hogy nagyon fontos lépésnek tartja a stratégia 10%-os redisztribúciós elemét, amely a nemzeti borítékból ki lett véve. Janusz Wojciechowski szerint kulcsfontosságú, hogy mi az a kritérium, tulajdonság, amely alapján egy adott nemzet kisgazdaságnak definiál valamit. Mint mondta, a magyar tervben ez első körben a 10 hektárig terjedő területekre vonatkozik, és ez a javaslat nagyon érdekes megoldás. Utána a 10-300 hektárig terjedő gazdaságokra vonatkozna ez a támogatás. Azonban ez a kötelező redisztribúciós fizetési terv nagyon fontos jele annak, hogy az EU nagyon szeretné a kisgazdaságokat megmenteni.
Janusz Wojciechowski azzal kapcsolatban, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) hogyan tudja támogatni a digitalizációs és precíziós gazdálkodás terjedését, kifejtette, hogy a Green Dealen kívül a digitalizáció az egyik kiemelt prioritás az Európai Unióban. Ebben a tekintetben a vidéki területeken nagy lemaradásokat kell pótolni. Én azt gondolom, hogy az ilyen beruházásoknak alapvetően a kohéziós alapból, illetve a helyreállítási alapból kellene támogatást kapniuk - ez azonban a tagállamok döntése. Mint mondta, digitalizációról beszél mindenki, de ez akár az ökológiai alapprogramba is tartozhatna, abból is lehetne finanszírozni. A technológiai beszerzéseket, a különféle gépek vásárlását akár a második pillérből is lehetne bonyolítani.
- vélte Janusz Wojciechowski.
(A cikkben szereplő képek a Portfolio/Stiller Ákos tulajdonát képzik.)
