A "Minőségi magyar hal" tanúsító védjeggyel a fogyasztók könnyebben megkülönböztethetik a magyar minőségű halat más halféleségektől, haltermékektől, különösen a tengeri halaktól.
A miniszter ismertette: a védjegyet a terméklánc bármely szereplője megszerezheti felmenő rendszerben, ha megfelel a feltételeknek.

A "Minőségi magyar hal" tanúsítványt élő halra, illetve feldolgozottnak nem minősülő haltermékekre, így halhúsokra lehet használni, halkonzervre még nem - jelentette be Fazekas Sándor agrárminiszter. A termelésnek és feldolgozásnak Magyarországon kell történnie, amelyhez a szaktárca technológiai kritériumokat ír elő. A minőségi kritériumokat pontyra, afrikai harcsára, fogassüllőre, és pisztrángra határozták meg.

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke szerint a védjegy rpvén a fogyasztók biztonsággal vásárolhatnak alacsony zsirtartalmú, iszapmentes, kitűnő ízű magyar halat. Mintegy 18 ezer tonnával Magyarország lett a második legnagyobb pontytermelő Európában az idén, afrikai harcsából pedig az ország közel 4 ezer tonnát állít elő, amely listavezető európai szinten.

Az ország bruttó haltermelése mintegy 22 ezer tonna. Körülbelül 2,5 ezer ember foglalkozik halgazdálkodással, és 385 cég tógazdálkodással. A Magyar halgazdálkodási operatív programban (Mahop) 16,5 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre fejlesztésre, rekonstrukcióra és intenzív akvakultúrás telepek létrehozására.

A haltermelési ágazat éves árbevétele 12,5-13 milliárd forint, a jövedelemtermelő képessége alacsony, 4 százalék körüli. A magyarországi évi halfogyasztás fejenként 6,0-6,5 kilogramm, ami jelentősen elmarad az uniós 23 kilogramm körüli átlagtól. A magyar haltenyésztők jelentős mennyiséget - évente mintegy 3,5 ezer tonnát - exportálnak Lengyelországba, Csehországba, Ausztriába, Romániába.

Januártól 15-18 százalékkal csökkenhetnek a halárak az általános forgalmai adó csökkenése miatt, illetve annak következtében, hogy a parlament a vízkészletjárulékot hektáronként 25 ezer köbméterben díjmentessé tette. Amennyiben e rendeletmódosítás nem következett volna be, az ágazatnak egymilliárd forintnyi vízkészlethasználati járulékot kellett volna fizetnie - tette hozzá Németh István.