A tógazdaságokban már jelentős előrehaladást értek el a lehalászásban. Lévai Ferenc elmondása szerint az állomány mintegy 60 százalékát már kiemelték, és összességében 10-12 ezer tonna étkezési hal kerülhet a piacra.

A teljes termésünk egy része egy- és kétéves hal, ez a termés nagyon jó minőségű

- hangsúlyozta a szóvivő. Az idei nyár rendkívüli hőmérséklete sajátos hatást gyakorolt a halállományra.

A meleg nyár tudniillik annyit mozgatta a halat, hogy akinek ma zsíros hala van, az nem tudni, mit etetett vele, mert nincs az a zsír, amit el ne égetett volna

- magyarázta Lévai. Bár a Dunántúlon néhány helyen kényszerhalászatra volt szükség, az ősz hosszúsága kompenzálta a tavaszi hideg okozta planktonállomány-csökkenést.

Az export terén Románia továbbra is jelentős felvevőpiacot jelent, de lengyel kereskedők is megjelentek a magyar piacon. Ennek oka, hogy Lengyelországban az aszály miatt kiszáradt halastavakat inkább gabonával vetik be, így importra szorulnak. Magyarországon is fennáll némi kiszáradási veszély, de nem olyan mértékben, mint északi szomszédunknál. Az árak tekintetében jó hírekkel szolgált a szóvivő.

Az árakon nem emelünk idén - karácsonykor sem

- jelentette ki Lévai Ferenc. Bár a Dunántúlon 10-35 százalékos aszálykár következett be, a csökkenő lakossági fogyasztás és a mérsékelt gabonaárak lehetővé teszik az árak szinten tartását. Ezt a döntést a Magyar Országos Horgász Szövetséggel is egyeztették. A halfogyasztás hosszú távú növekedésének fenntarthatósága érdekében a termelők hajlandóak "engedni a sajátjukból". A kínálatban továbbra is a ponty dominál, karácsonykor körülbelül 3000 tonna fogy el belőle. Az afrikai harcsa népszerűsége is nőtt, és az intenzív haltelepek termelése is bővült.

Összességében elmondható, hogy a magyar haltermelők sikeresen alkalmazkodtak az idei év kihívásaihoz, és a karácsonyi szezonra bőséges, jó minőségű halkínálattal készülnek, változatlan árakon.