Magyar tulajdonban lévő termőföld nélkül Magyarországnak nem lehetne saját jövője - szögezte le Orbán Viktor az agrárkamara december 20-i budapesti országos alakuló küldöttgyűlésén, amelyet a november 3-i agrárkamarai választások nyomán tartottak meg. Van olyan ország, ahol a földek egyharmada-fele közvetlenül vagy közvetve külföldi tulajdonban van, de Magyarország nem lesz előkertje egyetlen más államnak sem - fogalmazott a kormányfő, aki szerint alapjaiban mezőgazdasági ország vagyunk, ezért az agráriumnak húzóágazatnak kell maradnia.
A miniszterelnök külön is kiemelte, hogy a mezőgazdasági kibocsátása 2010-2017 között folyó áron több mint 50 százalékkal, változatlan áron 25 százalékkal nőtt, miközben az agrárgazdasági export csaknem kétharmaddal, a külkereskedelmi többlet 70 százalékkal bővült. További kihívásnak nevezte ugyanakkor az agrárnépesség elöregedését, amelyet a kis- és közepes gazdaságokat preferáló birtokpolitikával, illetve a fiatal gazdák támogatásával igyekszik kezelni a kormány.
Mehetne gyorsabban is, de jól látszik, mennyivel több a munka - húzta alá az 1300 milliárd forintos Vidékfejlesztési Program végrehajtásával kapcsolatban Orbán Viktor. Míg korábban - fogalmazott a miniszterelnök - néhány nagy cég kapott támogatást, "gyorsabban ment", de a kormány a "80-20 százalékos arány" bevezetésével most a forrásokat sok kisebb gazdaságnak juttatja a sokat igénylő, kevés nagy gazdasággal szemben, így az ügyszám is jelentősen nőtt. Hasonló a helyzet a birtokviszonyokban is, mivel például az állami földeket 2010 előtt 600 cég művelte, míg a nemrég befejezett földértékesítési programmal a területek jelentős része 30 ezer magánszemélyhez került, így a földhasználatban radikálisan javult a kis- és közepes gazdaságok aránya - állapította meg a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a kormány az elmúlt hét évben nagyszabású támogatási rendszert vezetett be, de csatáznia is kellett Brüsszellel, mert a "nyakunkba hoztak milliókat, de a cechet velünk akarták kifizetni". A mostani uniós költségvetési ciklusban már nem fenyeget olyan veszély, hogy az Európai Bizottság agrártámogatásokat fordíthat az illegális bevándorlás eseti kezelésére, de - fogalmazott a miniszterelnök - ez az ügy 2020 után újra komoly kihívást jelenthet. A kormányfő kitért az idei érkező külföldi "silány dömpingárura" is, amely helyett szerinte képesek vagyunk jó minőségű, saját élelmiszereket termelni.
"Együtt a vidék, együtt az ország gazdatársadalma" - hangoztatta a novemberi agrárkamarai választásokat értékelve Jakab István. A tizenhét agrárszervezettel szövetkező Magosz mind a tizenkilenc megyében nyert az egyedüli rivális Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) előtt, amely eleve csak kilenc megyében tudott listát állítani. A gazdaköri szövetség ugyanakkor - tette hozzá az elnök - nem megosztottságra, hanem együttműködésre töreszik. A nyertes Magosz-listákon több MOSZ-tag is volt, így Jakab István szerint az újonnan megalakuló agrárkamara az egész agrár- és élelmiszergazdaságot képviselheti.
A Magosz elnöke a jövő legfontosabb feladatának a termésbiztonság javítását - az országos jégkármegelőző rendszer kiépítését -, illetve a vízgazdálkodási stratégia kidolgozását nevezte. Erre szükség van egy új fehérjeprogram végrehajtásához, a gyümölcstermelés korszerűsítéséhez és a meglévő erőforrások jobb kihasználásához is - állapította meg.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a kamarai választások végeredményét komoly felhatalmazásként és egyértelmű iránymutatásként értékelte. A voksoláson több mint 47 ezer kamarai tag vett részt, amely európai összehasonlításban jelentős, 13,2 százalékos aránynak felelt meg. Győrffy Balázs az elmúlt időszak legfontosabb eredményeiként a falugazdász-hálózat átvételét, az őstermelői igazolványok átalakítását, a folytatni kívánt élelmiszerpiaci áfacsökkentést és a jégkármérséklő program kidolgozását említette.
A jövő kiemelt célja, hogy a kamarai tagok saját földjükön gazdálkodhassanak, ezért ki kell védeni a magyar földszabályozás ellen indított, kötelezettségszegési eljárásként folyó uniós támadást - fogalmazott az elnök. A több országot is érintő brüsszeli földpiaci lépésekkel szemben a visegrádi országok agrárkamarái polgári kezdeményezéssel is felléphetnek.
A birtokszerkezetben az öröklési, a gazdaságátadási és a mérethatékonysági kérdések okozhatnak gondokat, amelyek önkéntes összefogásokat és gazdasági intenzitás-növelést tehetnek szükségessé. A családi gazdaságoknak pedig "oda kellene adni" a jogi személyi státust, hogy finanszírozásuk és forrásellátottságuk javuljon - tette hozzá az elnök.
Győrffy Balázs az alakuló ülésen átadta Orbán Viktornak a legfontosabb feladatokról szóló NAK-javaslatokat. Az agrárkamara stratégiai megállapodás keretében "napi szinten és rendszeresen" együttműködött a kormánnyal, és az idei agrárkamarai választások nyomán új stratégiai megállapodás megkötéséről is szó lehet. Orbán Viktor külön is kitért arra, hogy a Fidesz 1994 óta együttműködik a Magosszal, 1997-ben pedig népszavazással közösen akadályozták meg, hogy az akkori kormány "korlátlanul, külföldieknek is értékesítsen termőföldeket". Jakab István a Fidesz-Magosz együttműködést "azonos értékeken alapuló, erős szövetségként" értékelte, amely "agrárbékét teremtett az országban".
