Megállapodás született az Európai Parlament (EP) és - a tagországok agrárminisztereinek álláspontját képviselő - Európai Unió Tanácsa (Tanács) között a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának kulcskérdéseiről. Sikerült elérni, hogy ne növekedjenek irreális mértékben a gazdákkal szembeni környezeti elvárások, illetve, hogy észszerű feltételek teljesítésével legyenek hozzáférhetőek a gazdálkodók számára létfontosságú támogatások. Történt mindez az után, hogy május végén Brüsszelben felfüggesztették az uniós csúcsszervezetek tárgyalását.
A NAK és a MAGOSZ többször felemelte a hangját azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdák ne kerüljenek versenyhátrányba, és ne dráguljanak az élelmiszerek. A tagországok kormányai egyöntetűen a gazdálkodók érdekeit képviselték, az egyes országok gazdaszervezetei, érdekképviseletei pedig közösen is hangot adtak az EP ötleteivel szembeni felháborodásuknak. Végül a Tanács és az EP a napokban előzetes megállapodást kötött a KAP kulcskérdéseiről.
A megállapodással sikerült elérni, hogy a termelők teljesíthető feltételek mellett kapják meg 2023-tól is a támogatásokat. A tagállamoknak a közvetlen kifizetések 25%-át kell az agro-ökológiai alapprogramra fordítaniuk. Tíz hektáros birtokméret alatt a gazdáknak nem kell megfelelniük a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Sikerült megőrizni a termeléshez kötött támogatások jelenlegi 13+2%-os mértékét, és a ciklus elején az átmeneti nemzeti támogatásokat is tovább lehet vinni a mostani szinten.
A megállapodásban foglaltak konkrét jogszabályi szövegbe foglalására a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt kerül sor, a tagállami KAP Stratégiai terveket pedig 2021. december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé. Az új KAP szabályozást - a kétéves átmeneti időszak után - 2023. január 1-jétől kell majd alkalmazni. A megállapodás szakmai részletei elérhetőek a NAK portálján.