A KITE Zrt. tavaly 3 százalékkal, 247,5 milliárd forintra növelte árbevételét. Hogyan alakulhat a társaság idei éve?
Az előző évhez viszonyítva idén töretlen árbevétel-növekménnyel számolunk, előre láthatóan 265 milliárd Ft körül alakul a KITE Zrt. árbevétele, de az évnek még nincs vége. 2017-ben mind a műszaki, mind az agronómiai üzletágaink forgalma növekedett, ezen belül a gépkereskedelem, a szervizszolgáltatás és a terménykereskedelem tekintetében is jelentős forgalomnövekményt értünk el.
A KITE Zrt. az egyik élharcosa a precíziós gazdálkodás magyarországi elterjesztésének. Egyelőre azonban úgy tűnik, az új gazdálkodási formát lassan veszik át a hazai termelők. Mi ennek az oka, és mit kellene tenni a gyorsítás érdekében?
A precíziós gazdálkodás megjelenésével Magyarországon lehetőség nyílt a mezőgazdasági területen is egy olyan módszert alkalmazni, amely a műszaki, informatikai és termesztéstechnológiai megoldások és tudásbázis együttes alkalmazásával hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a szántóföldi növénytermesztést, valamint segíti a mezőgazdasági gépüzemszervezést a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárások figyelembevételével.
A KITE Zrt. által értékesített precíziós eszközökkel ma már 1,5 millió hektárt művelnek az országban. Ez igen nagy szám, és a fejlődés nem áll meg, a technológia egyre inkább terjedőben van. A precíziós eszközök használatáról, létjogosultságáról tehát nem kell meggyőzni a termelőket. Megvan az igény a helyspecifikus módszerek alkalmazására, de ahhoz, hogy ez megfelelő mértékben elterjedjen, még hosszú út vezet. Ennek jelenleg egy alapvető oka van, mégpedig az, hogy a precíziós eszközök által gyűjtött adatok feldolgozásához szükséges IT háttérrel még csak kevés esetben rendelkeznek a termelők. Márpedig ezek az eszközök folyamatosan gyűjtik az adatokat a gazdálkodásról. A KITE Zrt. szaktanácsadói hálózata mára már képes és alkalmas arra, hogy a gazdák segítségére legyen ezen információk kiaknázásában és az ahhoz kapcsolódó tanácsadásban. Ha területben gondolkodunk, azt mondhatjuk, hogy ma Magyarországon a KITE Zrt. komplex precíziós szaktanácsai mentén 100 ezer hektárt művelnek a partnereink.
Phil Hogan uniós agrárbiztos a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a 2020 utáni új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) egyik legfontosabb célkitűzése a modernizálás támogatása, ezen belül pedig a precíziós gazdálkodás preferálása lesz. Mennyire hozhat ez áttörést a magyar mezőgazdaságban?
Üdvözlendő, hogy támogatják az innovatív megoldásokat. Ezáltal nő a gazdák versenyképessége, melynek megőrzésében, fokozásában nagy szerepet játszik a modernizáció, az automatizáció. És a precíziós gazdálkodásnak is éppen ez a fő üzenete és mottója: a cél az, hogy ezzel a hatékonysággal többletjövedelem jelentkezzen a termelőnél.
Nem felejtkezhetünk el azonban a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről sem. Ebben a témakörben is valós megoldások keletkeznek. A precíziós technológiával nincs felesleges inputanyag-felhasználás, nem terheljük a környezetet, minden dokumentálható és nyomon követhető. A fenntarthatóság és a növénytermesztés közös pontjai pedig például az erózió elleni védekezésben, a belvízkezelésben és a rétegvonal menti gazdálkodásban is jelentkeznek.
Nagy kihívás a gazdálkodók számára az egyre nyilvánvalóbbá váló éghajlatváltozás is. Milyen fajta- és technológiaváltásra lenne szükség az alkalmazkodáshoz?
Sokat hallani a klímaváltozásról, a szélsőséges időjárási körülményeket, az új károsítók megjelenését, a régiek megváltozott tulajdonságait a termelők a mindennapi munkájukban elszenvedik. Nyilvánvalóan ezekre a kihívásokra válaszokat kell adni. Az elmúlt években a főbb szántóföldi kultúrák termesztéstechnológiáját átírtuk. Ezt a navigáció megjelenése, de az egyre szélsőségesebb éghajlati változások is indokolták. Sok energiát fektetünk abba, hogy komplex megoldásokkal jelentkezzünk a termelőknél, és azt a helyi viszonyokhoz adaptáljuk. Az általunk kifejlesztett feszes technológiával: a menetszámcsökkentéssel, a vízmegőrző talajművelő rendszerek bevezetésével választ kívánunk adni a felmerülő kihívásokra.
A kormány nemrégiben hozott határozatot arról, hogy öntözésfejlesztési stratégiát dolgoz ki. Az öntözhető területek növelése mennyiben javíthatja a hazai mezőgazdaság versenyképességét és eredményességét?
Az öntözhető területek növelése komoly hatással lehet a mezőgazdaság teljesítményére - stabilizálódhat, illetve növekedhet az ágazat bevétele, jelentős területek kerülhetnek át a hagyományos száraz művelésből (és annak technológiai színvonalából) a magasabb technológiai szintet megkövetelő öntözéses, esetenként precíziós gazdálkodásba. Az öntözött területek növelésének hazánkban a vízkészletek nem szabnak határt, csak a szándék és a lehetőségek megfelelő koordinálása.
A nagymagvú zöldségfélék - mint a zöldborsó-, csemegekukorica-, zöldbab- és hibridkukorica-vetőmag - termőterületének nagyobb része már eddig is a meglévő lineárokkal és körforgó esőztető berendezésekkel öntözött. A korszerű technológiával öntözött termőterületek növelése, valamint az öntözésnek mint nélkülözhetetlen technológiai elemnek akár az előretörő precíziós gazdálkodásba való beillesztése is költséghatékony módon növelheti az ágazat eredményességét. A precíziós öntözéses gazdálkodásból eredő költséghatékonyság révén pedig nem kérdés, hogy az öntözés a versenyképesség egyik kulcsfontosságú tényezője. A világban számos példája van annak, hogy az öntözés lehetőségének megteremtése mágnesként vonzza a nagy értékű, intenzív növénykultúrák termeltetőit, a hazai termelőknek pedig csak élniük kell a jó termőföld, a kiváló éghajlati viszonyok és az öntözés lehetőségével. Senkinek ne legyen kétsége: a magyar gazdák tudnak és akarnak az öntözés adta előnyökkel élni.
A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.