Az idei tanulóév volt a gazdálkodóknak az új uniós KAP vonatkozásában. Hogy látja, mit kell tenniük a termelőknek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb támogatáshoz jussanak az új rendszerben?

A támogatási rendszer egyik óriási előnye, hogy külső forráshoz juttatja az embereket, a hátránya viszont az, hogy olyan feltételekhez köt, amit nem biztos, hogy úgy alkalmaznánk. Egy támogatásra tehát úgy kell felkészülniük a termelőknek, hogy csakis olyan döntéseket hozzanak meg, amelyeket a jövőben meg is tudnak valósítani. Az Agrár Ökológiai Program keretein belül a mikrobiológiai készítményeket például azoknak érdemes használni, akik komolyan szeretnének javítani a talajaik állapotán, és ezt valóban meg is teszik. De ugyanez igaz a növény- vagy talajkondicionálásra is. Ebben a helyzetben fordítva és globálisan kell gondolkodnunk, nemcsak elsősorban a támogatások adta kedvezményeket és pontokat kell szem előtt tartani, hanem a választott folyamatok előnyeit, azok hosszú távú hatásait.

Olyan készítményt kell választaniuk a termelőknek, ami többet hoz vagy ad vissza, mint amennyibe kerül és hosszú távon pozitív változásokat érhet el a használatával a talajok minőségének, tápanyag- és vízszolgáltató képességének szempontjából. Pont ez a legfontosabb szerepe és célja az AÖP-nek és az AKG-nak. Így a támogatási összeg megmaradhat, amit egyéb fejlesztésekre lehet fordítani. Amennyiben úgy gondolkodik egy gazda, hogy inkább megveszi a legolcsóbb terméket, és csak szeretné kipipálni a támogatás ezen részét, akkor hosszú távon sokkal rosszabbul járhat. Erre fel kell készülniük a termelőknek, hiszen ebben a gazdasági és piaci környezetben a termelés nem bír el felesleges terheket, és ez minden inputanyag használatára, illetve a korábban említett talajművelésre egyaránt igaz.

Az Agrár Ökológiai Programmal kapcsolatban elég sok tévhit, buktató, nehézség merült fel a termelők részéről. Mire kell figyelniük az AÖP terén a gazdáknak, illetve mennyire tudtak „megbarátkozni” az új rendszerrel?

Nem az új rendszer okozza a problémát, hanem az, hogy minden új folyamat, információ egyszerre zúdult rá a mezőgazdasági termelőkre. Az inputanyag árak növekedése, a terményárak csökkenése, a gabonapiaci helyzet és egyéb változások, és mindezek mellé jött még egy teljesen új támogatási rendszer. Szembesülnek tehát egy termelési és egy támogatási bizonytalansággal is, amelyek anyagi bizonytalanságot szülnek, és sokan nem tudják, hogyan tovább. Hiányzik a jövőkép, hiszen nem tudni, mikor fogunk ebből az infláció és árfolyam-ingadozásból, gazdasági válságból kikerülni. Az AÖP gyakorlati megvalósításában az okozott nehézséget, hogy elhúzódott a kiírása, így azok értelmezése gyakorlatilag egybeesett a tavaszi munkák indulásával, amikor már mindenki arra koncentrált. A minisztériumnak köszönhetően egy nagyon jól használható anyag készült az AÖP tartalma és menüpontjainak értelmezésére, ugyanakkor egy ekkora programnak a rendszere, főleg az indulás évében mindig vet fel újabb kérdéseket. Mindenki tudta, hogy ez egy tanulóév lesz, de úgy látom, hogy a hibák folyamatosan korrigálásra kerülnek. Azt gondolom, jövőre már olyan évnek vágunk neki, ahol tisztázottak az AÖP kiírásai, az azokban lévő menüpontok és követelmények, a felhasználható termékek, és így támogatás vonatkozásában egy sokkal nyugodtabb szezon várható.

A Phylazonit fő irányzatát a különböző baktériumkészítmények képviselik. Hogyan látja most ezen a területen a piacot? Mennyire népszerűek ezek a készítmények a magyar gazdák körében?

Az elmúlt három évben gazdasági, politikai, éghajlati és támogatási értelemben is megváltozott valami a környezetünkben. Ezek az átalakulások egyfajta szemléletmód-váltás irányába mozdították el a mezőgazdasági termelőket: a magas inputanyag árak, a műtrágyakrízis, az éghajlatváltozás negatív hatásai, az új támogatási rendszer mind megerősítették azt az igényt, hogy változtatni és hatékonyságot növelni kell. Ez a szemléletváltó, talajközpontú gondolkodás lehet a jövő kulcsa. Nem ki kell merítenünk a talajokat, hanem bele kell illeszkednünk abba a körforgásba, amit a természet nyújt.

A baktériumkészítményekkel kapcsolatban olyan nyitottság tapasztalható most, amilyen még nem volt azelőtt, hiszen a termelők változtatni akarnak, kicsit a jövővel szembeni félelem terhe miatt is. Ugyanakkor a kereskedelmi oldalról nagyon érezhető a szakmaiság hiánya, azt látom, hogy sokan csak eladni akarnak, és nem ténylegesen segítséget nyújtani. A termelővel ugyanis közösen kell felmérni a területeket, megnézni a sajátosságokat, a technológiát, a vetésforgót, és ezek alapján kell összeállítani egy olyan termelési struktúrát, tápanyag-utánpótlási vagy talajjavítási stratégiát, ami ezen gazdasági körülmények között is versenyképes.

Az új KAP-ban hangsúlyos szerepet kap a környezetvédelem, a fenntarthatóság, szigorúbb szabályok várnak a gazdákra. Ezek segíthetnek a talajok minőségének javulásán, vagy már elkéstünk? Hogy látja, a magyar termelők mennyire barátkoztak meg ezekkel az új szabályokkal, mennyire fontos nekik a fenntarthatóság?

A KAP és az AÖP nagyon jó katalizátorok, mert rávilágítottak arra, hogy most már muszáj elkezdenünk foglalkozni a talajokkal. A támogatási rendszer és az, hogy egyszerre van jelen az éghajlatváltozás, a gazdasági válság együttesen azt eredményezték, hogy a mikrobiológiai vállalás idén a második helyen volt a vállalások között. Egyre többen akarnak változtatni, nekünk, mint gyártó és forgalmazó cégnek az a felelősségünk, hogy a lehető legtöbb termelőt ismertessünk meg a mikrobiológiai készítmények működésével, mutassuk meg, hogy hogyan kell megfelelően használni, kijuttatni ezeket a termékeket, szakmai és műszaki segítséget nyújtsunk a részükre, hogy valóban megbizonyosodjanak arról, hogy ezeknek a termékeknek hasznuk és helyük van a gazdálkodásban.

Egy támogatásnak főként akkor van értelme, ha abból egy olyan változás jön létre, ami jobbá, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi a növénytermesztést.

Minden inputnál történtek áremelkedések az utóbbi években, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. A baktériumkészítmények vonatkozásában is volt drágulás?

Vannak olyan inputanyagok, ahol indokoltak voltak az áremelések, és vannak, ahol nem. Cégünknél a baktériumkészítmények vonatkozásában az elmúlt három évben összesen 10 százalékos drágulás történt, ugyanakkor, ha nem növeltük volna hatékonyságunkat, akkor ez akár 30 százalékos is lehetett volna. Nagyon sok olyan tényező van, amivel ki lehet küszöbölni olyan költségnövekedést, mint például a fuvarozásnál a gázolaj, az energiaárak vagy a béremelkedés, mi ezekre helyeztük a hangsúlyt, azért, hogy a járulékos költségeket jobban szét tudjuk osztani. Az elmúlt évek innovációnak köszönhetően a hatékonyságot növeltük, és ezzel bizonyos mértékben tudtuk is ellensúlyozni a költségek növekedését. Ezt az ütemet reményeink szerint a jövő évben is tudjuk tartani.

Valamennyi piacot nagymértékben meghatároznak az alapanyagok, azok rendelkezésre állása, ára és elérhetősége. A mezőgazdaságot tekintve mi a helyzet most ezen a téren, mik okozzák a legnagyobb problémát?

Az alapanyagoknál fontos megnézni, hogy hány százalékot képvisel az előállítási költségben, hiszen hiába van olyan tétel, aminek csökkent ugyan az ára, ha az csak 5 százalékot tesz ki az össztermékben, akkor érdemben nem tud változtatni az árakon.  Eközben nem mehetünk el a béremelések mellett sem, ami minden cégnél előjött, de tény, hogy a gázolaj ára is a duplájára nőtt, az útdíjak folyamatosan emelkednek, bejött plusz költségként a hulladékgazdálkodási díj az egyéb energia költségekről nem is beszélve. Lehet, hogy 1-2 tétel ára visszaesett, de sokkal többé nőtt. És itt van még egy másik nagyon komoly tényező, ez pedig a kamatok és a finanszírozás, ami óriási teher és költség a mezőgazdaság számára.

Az egyértelműen látszik, hogy a tavalyi aszályt és az idei alacsony terményárakat nagyon sok gazdaság megérzi anyagiakban, vagyis finanszírozási igény merülhet majd fel a részükről. A mezőgazdaság sikerességét három tényező befolyásolja: az időjárás, az inputanyag bekerülési értéke és a termény ára. Az elsőt és a harmadikat nem tudjuk befolyásolni, de az inputot igen, erre kell tehát a fókuszt helyezniük a jövőben a gazdáknak, és azt nézni, hogy a bevitt inputanyaggal hogyan tudják a legkevesebb költség mellett a legjobb terméshozamot elérni.

Hogy látja, mennyire tudják a megváltozott környezeteben maguk mögött hagyni a megszokásokat a magyar gazdák? Mernek nyitni az új felé? Akár új növények, új készítmények, inputok, műtrágyák kipróbálása a költségcsökkentések, esetleg a fenntarthatóság miatt?

A magyar gazdatársadalomról sokakban él egy olyan kép, hogy nehezen változtatnak és lépnek ki a hagyományos, megszokott irányból, én azonban nagyon ritkán találkozom ilyen termelőkkel. A mi szegmensünk ugyanis mindig igényelt egy magasabb szintű gondolkodást, és többségben vannak a környezetemben azok a gazdálkodók, akik akarnak és hajlandók is a változtatásra. A jelenlegi környezet egy olyan fordulópontot teremthet, hogy lépni kell, ugyanis, aki továbbra is a megszokások mentén gazdálkodik, nem fog hosszútávon túlélni.

Mit gondol, hogyan tud egy növénytermesztő a mostani környezetben (támogatások, gabonaárak, extrém időjárás, magas önköltségek) eredményesen gazdálkodni a jövőben?

Az eredményes gazdálkodás alapja a talaj, amelyet nem egy fizikális közegként kell elképzelni, hanem egy olyan működő komplex egységként, amely nélkül nincs növénytermesztés. Hiszen a gazda rendelkezhet a gazdálkodásához szükséges minden eszközzel, ha nincs megfelelő állapotban a talaja, a beruházásai és fejlesztései nem a kívánt eredményt hozzák számára. Jelenleg az a legfontosabb, hogy a magyar termelők is elkezdjenek tudatosan foglalkozni a talajjal, és vizsgálják meg mind a mikrobiológiai, mind a kémiai vonatkozásait is, a legtöbben ugyanis általában csak a talajfizikát nézik. Emellett a gazdáknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a hatékonyság növelésére, úgy kell összeállítaniuk a komplex növénytermesztésüket, hogy az a legnagyobb hozzáadott értéket tudja biztosítani. A mostani környezetben, valamint az éghajlati kitettség miatt nem mehetünk el a biztonság jelentősége mellett sem. A klímaváltozás miatt egyre inkább szem előtt kell tartani, mely növényeket, fajtákat, érdemes termeszteni, illetve melyek tudják tolerálni az egyre szűkülő növényvédelmi lehetőségeket. Az eladhatóság és a piac változásai miatt sem mindegy, mely fajtákat termesztik a gazdák, és ezt milyen területi adottságok és éghajlati viszonyok mellett teszik.

Én a megelőzés híve vagyok, vagyis úgy kell összeállítani a termesztési technológiát, hogy minél kevesebb beavatkozásra legyen szükség.

Az Agrárszektor 2023 konferencia külön szekcióban foglalkozik az új Közös Agrárpolitikával, illetve annak rendszerével, a támogatásokkal. Miért tartja fontosnak szerepelni ebben a beszélgetésben, mik azok, amiket mindenképp át kell adni a gazdáknak a témával kapcsolatban?

Az új Közös Agrárpolitikával foglalkozó szekcióban azért tartom fontosnak részt venni, mert a rendszert, valamint a támogatásokat meg kell ismertetni és mutatni a minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldaláról is, de lényeges, hogy a gyakorlati oldal is ott legyen. Hiszen így juthatnak ismeretekhez a gazdák arról, hogyan lehet a támogatásokat a legkedvezőbben felhasználni, és hogyan kell a támogatási kiírást a gyakorlatba átültetni. Én ebben a kerekasztal-beszélgetésben azokra a problémákra tudok megoldási javaslatot adni, amelyekre nem biztos, hogy az adott pillanatban a termelő gondol, gyakorlat nélkül ugyanis a támogatás célkitűzése kevésbé valósul meg.

Bizonytalan időket élünk, de az innováció mindig nagyon fontos egy cég életében. A Phylazonitnál milyen fejlesztések történtek az utóbbi időben, és mik várhatók 2024-ben, illetve akár hosszabb távon?

Szerintem a válságok egy picit mindig felnyitják az ember szemét, lehet, hogy fájdalmasak, de kimozdítanak a komfortzónánkból, és garantáltan változásokat idéznek elő. Dönteni kell, hogy ezekre az átalakulásokra felkészülünk-e vagy hagyjuk, hogy külső hatások révén történjenek meg.

Mi a 2008-as gazdasági világválság idején építettük meg a gyárunkat, tavaly a lombtrágya-, illetve a növénykondicionáló-üzemünket, idén pedig új telephelyet létesítünk, emellett folyamatos termékfejlesztés folyik. Ezeken kívül nagy figyelmet fordítunk arra, hogy növeljük a csapatunk szakmai hátterét, hiszen ezzel tudjuk a termelőket is a lehető legjobban segíteni.

Címlapkép forrása: Portfolio