Olyan technika fejlesztésén dolgoznak a kutatók, amellyel a legfontosabb élelmiszer-növények, azaz a búza, az árpa, a borsó, a csicseriborsó és a repce nemesítésével olyan új növényfajták jöhetnek létre, amelyek képesek túlélni az éghajlatváltozást és sokkal nagyobb termésmennyiséget hozhatnak. A“gyors nemesítésnek" nevezett új módszerrel a növények képesek lehetnek hatszor is termést hozni évente, így rövidebb ideig tarthat a nemesítési munka. A fontos növények között kivételt képezhet a repce, amely  “csupán" négyszer lehet betakarítható egy évben - írja a theguardian.com.

Az eddegi nemesítési kísérleteket üvegházban végezték a kutatók, itt ugyanis sokkal védettebb körülmények között fejlődhettek a növények. LED-világítást használtak a fotoszintézis gyorsítására, így a megfelelő környezet és világítás lehetővé tette, hogy napi 22 órán át növekedési fázisban legyenek a nemesített növények. A világítás e formája sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a régebbi típusú lámpák, amelyek túl sok hőt termeltek és sokkal kevesebb fényt bocsájtottak ki.

Az új technikával a kutatók folyamatosan vizsgálhatják és tanulmányozhatják a nemesített növényeket. Megfigyelhetik, hogyan reagálnak a különböző betegségekre, milyen a nemesített növények alakja és virágzási ideje, valamint tanulmányozhatják a növekedési ciklusukat is, amely így minden nyolcadik héten ismétlődik.

A kutatók bíznak abban, hogy ezzel a technikával olyan új növényfajtákat hozhatnak létre, amelyeket tíz éven belül kereskedelmi mennyiségekben is lehet majd termeszteni. Ha ez megvalósulna, akkor a termelékenység ugyanolyan mértékben növekedne, mint az 1960-as évek "zöld forradalma" idején, amikor az új növényfajták megjelenése, a modern gazdasági gyakorlatok bevezetése és a műtrágyák használatának elterjedése több millió ember életét mentette meg az éhezéstől.

Az új technika alkalmazására és a nemesítés felgyorsítására azért van szükség, mert az évtizedek óta alkalmazott növénytermesztési módszerek már nem megfelelők a gyorsan változó jelenlegi időjárási körülmények között - vélik kutatók. Aggodalomra ad okot az is, hogy az utóbbi években az alapvető gabonák terméshozamában nagyon csekély javulás volt megfigyelhető, így ezekkel a folyamatosan növekvő népesség igényeit a jövőben valószínűleg már nem lehet kielégíteni.