A mögöttünk álló héten kedden és szerdán majd szombaton és vasárnap többfelé fordult elő csapadék az országban, a hétvégén a zivatarokat néhol felhőszakadás is kísérte. Ugyanakkor a középső országrészben nagy területen egyáltalán nem, vagy csak alig esett - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legfrissebb agrometeorológiai elemzéséből.

Az elmúlt hetek csapadékára jellemző volt az igen nagy területi változékonyság, a gyakori lokális felhőszakadások miatt kis területen belül is hatalmas különbségek alakultak ki a lehullott csapadékmennyiségben. Az elmúlt harminc nap során nagy területen 20-60 mm-es többlet, míg máshol 15-40 mm-es hiány alakult ki a sokéves átlaghoz képest, míg az elmúlt kilencven nap csapadékösszege a Dunántúlon és az Északi-középhegység nagy részén több volt az ilyenkor szokásosnál, az Alföld jelentős részén viszont elmaradt attól.


A talaj nedvességtartalmában is számottevő területi különbségek mutatkoznak. A felszín közeli réteg főként az ország északkeleti harmadán valamint délnyugaton sáros, az Alföldön azonban kritikusan száraz területek is előfordulnak, ahol a felső fél méteres talajréteg a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40%-át tartalmazza. A fél méternél mélyebb talajréteg még országszerte jó vízellátottságú.



A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek körül alakult. A hét közepén még egy hidegfront hatására a legmelegebb órákban is csak 24-27 fokig melegedett a levegő, majd péntektől már 27-31 fok közötti értékeket mérhettünk.
Az árpa mellett egyre többfelé kezdik aratni a búzát és a repcét is. Sokfelé száraz idő kedvezett az érés végének és a betakarítási munkák kezdetének, bár a korábbi nagy csapadékokból adódóan többfelé vannak megdőlt táblák is. Az aratásra meleg, száraz idő lenne az ideális a folytatásban, de a legtöbb helyen ebből csak a meleg lesz adott. A kukorica és a napraforgó számára viszont jól jöttek a hétvégi záporok, szépen növekednek az állományok. A kukorica néhol már címeres, a napraforgó pedig egyre többfelé kezd virágozni.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június közepére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban magas az index értéke, de az előző időszakhoz képest már nagy területen csökkenés látható, mely főként az őszi vetések érésének tudható be. A nyári növények zöld tömege ugyanakkor intenzíven növekszik. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál továbbra is országszerte jóval magasabb az index értéke, azaz a növényzet fejlettebb, dúsabb, zöldebb a szokásosnál.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 540 és 650 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg, és az elmúlt héten tovább nőtt ez az elmaradás. A tavalyi évhez képest 70-130 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest pedig 30-70 foknap. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül egy héttel később következnek be a szokásosnál.

A következő napokban is meleg, de változékony időben lesz részünk záporokkal, zivatarokkal. Hétfő estétől főként a Dunántúlon, majd kedden és szerdán országszerte sokfelé kell záporokra, néhol heves zivatarokra számítani néhol felhőszakadásokkal, csütörtökön már főként a keleti országrészre lesz jellemző a csapadék. Péntektől csökken a csapadékhajlam, a hétvégén már száraz időben lehet haladni az aratással, viszont nagyon magas lesz az UV sugárzás. A szél főként zivatarok környezetében támad fel, ezen kívül csütörtökön a Dunántúlon, pénteken és szombaton pedig keleten élénkülhet meg. A hőmérséklet nem változik számottevően, hajnalonként 15-20 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig jellemzően 27-31 fok közötti értékeket mérhetünk, csütörtökön és pénteken lehet ennél 1-2 fokkal kevésbé meleg.