Számos intézkedést vezetettek be annak érdekében, hogy megelőzzék az afrikai sertéspestis behurcolását Magyarország területére, illetve azért, hogy az esetleges megjelenést minél hamarabb észleljék - közölte a Nébih. A hivatal laboratóriumában egy év alatt több mint 10 ezer házisertés és vaddisznó vizsgálatát végezték el, amelyből több mint háromezer minta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. Egyik esetben sem mutatták ki az ASP vírus jelenlétét. Az Európai Uniós járványhelyzet miatt a 2018. április 1-től 2019. március 31-ig tartó ellenőrzési időszak tervezésénél kiemelt kockázatként kezeli a hatóság az ASP-t, így a sertéstartó telepek ellenőrzését a Nébih tovább fokozza - közölte a hivatal.
Az esetleg felbukkanó ASP terjedésének lassítása egyrészt akkor lehet sikeres, ha egy területen alacsony a vaddisznó populáció.
Ez kiterjed az etetés tilalmára, a kocák és az egy év alatti egyedek fokozott kilövésére. Emellett magába foglalja az elhullott vaddisznók tetemének szervezett keresését és laboratóriumi vizsgálatát, illetve a vadászaton kilőtt vaddisznók laboratóriumi vizsgálatát a vadhús felhasználása előtt.
Az országos főállatorvos 2016-ban elrendelte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, különösen a megye legveszélyeztetettebb északi-északkeleti részében a sertéstelepek ellenőrzését.
A sertéstartók minden sertés elhullását kötelesek bejelenteni az állatorvosoknak. A kültéri sertéstartást is korlátozták, a telepeket kettős kerítéssel kell védeni a vaddisznóktól. Tavaly augusztustól a megye romániai határszakaszának 10 kilométeres sávjában is végre kell hajtani az óvintézkedéseket.
A magas kockázatú területen 1567 állattartót vettek nyilvántartásba. A 2017-2018-as időszakban 3000 állattartó telep ellenőrzését a kormányhivataloknak úgy kellett megszervezniük, hogy a veszélyeztetett megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) az összes ellenőrzés 50 százalékát sertéstelepeken hajtsák végre.