A mézalmácska Alaszkában, Kanada nyugati részén és az Egyesült Államok nyugati vidékein őshonos. Általában 2-3 méter magasra nő, de akár a 8 métert is elérhet - ám alacsonyabb sövényként is nagyon jól alakítható, tűri az erős visszametszést is. Levelei ovális alakúak, sötétzöldek, ősszel narancsos-vöröses árnyalatot öltenek. Tavasszal illatos fehér virágokat hoz. Gyümölcsei gömb alakúak, liláskék termései június végén, vagy július elején érnek. A bogyók 5-15 mm átmérőjűek, viaszos bevonattal rendelkeznek, és édes ízük miatt kedveltek. Többféle nemesített fajtája van már, melyek a gyümölcs méretében ízében és a növény növekedési erélyében térnek el egymástól.

Gondozása a kertben

A mézalmácska egyszerűen nevelhető növény, amely kevés gondozást igényel. Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legjobban, de teljes napsütésben hozza a legtöbb virágot és gyümölcsöt. Laza szerkezetű, jó vízelvezetésű talajt kedvel. Ültetéskor érdemes komposztot vagy trágyát használni a talaj gazdagítására. Fiatal korában rendszeres öntözést igényel, azonban idősebb korában már jól tűri a szárazságot. Az optimális növekedés érdekében „mély öntözést” ajánlott alkalmazni, azaz egyszerre nagyobb vízadagokkal, mely így mélyen átnedvesíti a talajt. Teljesen télálló, akár -30 °C-os hideget is kibír, így külön téli védelmet nem igényel. Termő célú ültetésekor csak szükség esetén kell metszeni, főként az elhalt vagy sérült ágakat távolítsuk el. Az idősebb bokrok ifjítása, ritkító metszése javítja a terméshozamot.

Amennyiben sövényként neveljük, akkor természetesen évente nyírjuk, ám így kisebb termésmennyiségre számíthatunk, mint ha természetes formáját tartanánk meg. Arra ekkor is ügyeljünk, hogy ne tavasszal, hanem a termés leszedése után eresszük össze a sövényvágó géppel, mert tavaszi nyírásakor a virágrügyeket is eltávolítjuk, emiatt pedig termésünk sem lesz az adott évben.

Gyümölcse sokféleképp használható

A mézalmácska gyümölcsei fajtától függően június végén, vagy július elején érnek be. A bogyók édesek, enyhén fanyar ízűek, és magas vitamin-, antioxidáns-, valamint ásványianyag-tartalommal rendelkeznek. Ízüket az áfonyához hasonlítják, de lágyabb és édesebb változatban. A mézalmácska gyümölcse rendkívül sokoldalúan használható fel: kiváló nyers gyümölcsként is frissen fogyasztva. A mézalmácska lekvár, dzsem, szörp, továbbá smoothie-k és piték készítésére alkalmas. Süteményekbe töltelékként is remek választás. Aszalva pedig hosszú ideig eltartható snackként fogyasztható. Gyümölcslevekhez vagy házi borhoz is felhasználható.

A mézalmácska dekoratív minden évszakban dekoratív - tavasszal virágaival, ősszel színes lombjával díszíti a kertet -, hanem egészséges és ízletes gyümölcsökkel is megajándékozza termesztőjét. Könnyen nevelhető és ellenálló növényként ideális választás bármely kertbe.

Vannak más ehető sövények is

A mézalmácskán kívül számos más növényfaj alkalmas „ehető sövény” kialakítására. A díszkertekben egyre divatosabbak a „négyévszak sövények”, melyek lényege, hogy úgy vannak összeválogatva a fajok bennük, hogy minden évszakban díszítsen közülük valamelyik. Az ehető sövénybe is vihetünk ilyen módon változatosságot, hogy nem egy, hanem többféle, de viszonylag hasonló növekedési eréllyel rendelkező fajból válogatjuk össze a sort, így az év során többször terem a sövény, különböző gyümölcsöket. A mézalmácska mellett a som, a kökény és a vadrózsa (ezeknek is vannak a vadnál nagyobb gyümölcsű fajtái), borbolya, madárbirs, galagonya, ribizli, köszméte, és akár némi támasztékkal és megfelelő metszéssel tüskétlen szeder, vagy málna is kerülhet a sövénysorba. Ezek mind olyan fajok, melyek csak rövid ideig és viszonylag keveset teremnek, ám ennek ellenére igen változatossá tehetik táplálkozásunkat.