Sokat mosolygunk azon, hogy a brit kutatók már megint felfedeztek valamit, aminek semmi értelme. Azonban van annak előnye, hogy Nagy-Britanniában sokkal megengedőbbek a kutatási témákkal kapcsolatban - így a biotechnológia terén is rugalmasabbak -, mint Európa belsejében. Most, hogy kilépnek az unióból, elérkezettnek látják az időt a génszerkesztés elfogadtatására. Egy bökkenő jöhet közbe: az EU-val továbbra is szoros kereskedelmi kapcsolatban akarnak maradni, a génszerkesztett és a génmódosított élőlény között pedig csak egy hajszálnyi a különbség. Vagy mégsem?
Mi micsoda?
Génmódosítás során eddig egy idegen faj génjét ültették be a célszervezetbe azért, hogy extra képességekkel ruházzák fel - döntően egy növényt egy vegyszerrel szembeni toleranciával. Génszerkesztés révén ellenben a faj saját genetikai állományának (genomjának) irányított mutációja zajlik, amellyel gyorsabban jelennek meg előnyös módosulások, az előnytelen gének pedig kivághatók a DNS-ből. A lényeg az, hogy gyorsan rögzíthetők új, pozitív tulajdonságok az élőlényben, illetve a nemkívánatos vonások eltüntethetők. A nemesítés így soha nem látott tempóra válthat. Olyannyira szédületes a tudományos haladás, hogy azt az uniós szabályozás nem is képes követni.
Nem GMO?
Franciaország 2016 októberében előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amelyben a jelenleg hatályos, a GMO-kra vonatkozó európai uniós jogszabály jogértelmezését kérte. Az ügyben megbízott főtanácsnok idén január közepén hozta nyilvánosságra indítványát, amelyet a bíróság elé terjesztett. Ennek lényege, hogy a főtanácsnok szerint a génszerkesztett szervezetekre nem vonatkozik a GMO-szabályozás.
A téma most mindenképpen túl kényes ahhoz, hogy a választások előtt napirendre kerülhetne. Mindeközben Angliában már készül az engedékenyebb kutatási és kereskedelmi szabályozás, a brit tudósok pedig szorgalmasan dolgoznak.