A magyar vállalkozások 70 százaléka a családi vállalkozásokba tartozik, és a magyar GDP közel 50 százalékát ők adják - hangsúlyozta előadásában Kovácsné Ihász Anita, a KSR ügyvédi iroda munkacsoport vezetője. Azért kerül mostanában egyre inkább fókuszba a generációváltás kérdése, mert meglepően magas a 65 év feletti gazdálkodók aránya a családi vállalkozásokban, a 40 év alattiaké viszont mindössze 13 százalékos. Az agrárszektorban működő családi vállalkozások 37 százalékában 50 éves vagy annál idősebb a döntéshozó.
A szakember szerint az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a vállalkozást átvevő generáció a legtöbb esetben felkészületlen, és sokszor erőltetett a generációváltás. Az agráriumba például 10-12 százalékos a kényszer- vagy a tervezett átadás aránya, és a családi vállalkozások mindössze 24 százaléka gondol az átadásra rövid időn belül.
Többször előfordul, hogy azért nem sikerül egy családi vállalkozás megmentése, vagy a generációváltás, mert a tulajdonosok a gazdálkodást egy bizonyos irányba szeretnék terelni, de nem az lenne a megfelelő megoldás. Sokan nem gondolnak rá, de vannak olyan esetek, ahol megérné olyan embert bevonni, aki nem feltétlenül családtag, de néha az is jobb megoldás lenne, ha megszüntetné a család a céget.
Számtalan több más oka is van annak, miért vérzik el a generációváltási projektek többsége. Egyrészt mert egy családi vállalkozás a legtöbb esetben kézivezérelt, ad-hoc módon és érzelmi alapon működik. Problémát jelent még, hogy az operatív feladatok előtérbe helyezése mellett nincs idő és mód stratégiaalkotásra, illetve jövőtervezésre. Általában az átadó-átvevő generáció felkésületlensége és a megfelelő kommunikáció hiánya is bajt okoz. Fontos ugyanakkor a tudatos tervezés, ezért ha van utód, minden esetben hosszú folyamatnak kell megelőznie a generációváltást.
