A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.
Mégis hogyan érhető el a cél?
1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója
A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét - legfeljebb 250-300 ezer tonnát - már fedezni tudná.
A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent - jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártóipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:
2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések
A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősíttte meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.
3. lépés: Kis fehérjenövénykultúrák
A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.
4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése
A program fajsúlyos része azoknak a kutási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. "Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt " - magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetsen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott "Helyes Gyakorlat" lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.
5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre
Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.
6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása
A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végülis nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházok polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
