Egy napot sem lehet késni. Az apasorok már kibújtak, és bármikor megjöhet most már az eső" - magyarázza a helyzetet a 28 éves Timár Zoltán, aki kedvesével, Lukács Lindával végzi a 700 hektáros családi birtok szakmai irányítását. Linda édesanyja, Kovács Andrea, aki bő két évtizeden át fejlesztette a gazdaságot, igyekszik most már a háttérben maradni, és kifejezetten az agroturisztikai fejlesztésekre koncentrálni. "Az övék a jövő, és velem ellentétben mindketten agrárvégzettséggel rendelkeznek. Én külkereskedelmi főiskolát végeztem, és nagyon örülök annak, hogy elnyertük a diverzifikációs pályázatot. Azt csinálhatom, ami a szívemhez a legközelebb áll" - teszi hozzá a főnökasszony. Arra a kérdésre, hogy az 50 éves szakik mennyire fogadják el az ifjak irányítását, az a válasz, hogy a fiatalok szakmai tudása és lelkesedésük pozitív fordulatot hozott a gazdálkodásban. Minden mutató javult, mióta az új generáció kezében a döntés joga.
"Az elmúlt fél évben folyamatosan 30 liter feletti volt a fejési átlagunk, amire eddig nem volt példa. Az eredmények csak javulni fognak, hiszen beszerezhetünk végre egy új etetőkocsit, felújíthatjuk a 40 éves itatórendszert, és elindulhatunk a korszerűbb növénytermesztési technológiák irányába is. De már pusztán az, hogy a tervezés és ellenőrzés tulajdonosi kézbe került, javít a hatékonyságon" - bizakodik Kovács Andrea. Zoltánt a vetésnél érjük utol.
- utal a bolond időjárásra a fiatalember. A helyzetet nehezíti, hogy a Hortobágy szélén járunk, ahol a laposban sok a vízösszefolyás, egyes részek szikesek, mások tömörödésre hajlamosak, nincs egyetlen homogén minőségű táblájuk sem. "Megnéztem a műholdas képeket, és többször is készítettem drónfelvételeket. Látható, hogy ami most víz alatt áll, az szinte minden évben belvizes terület. Hiába lazítunk, az sem hoz mindig kielégítő eredményt. Az egyetlen megoldás a művelést a heterogén táblákhoz igazítani. Ezért is kacérkodunk a precíziós gazdálkodással." Valóban, az anyasort vető SAME porban úszik, de a tábla közepén egy vizes folthoz érve megtorpan. Komótosan kikerüli, és továbbporoszkál. Mögötte az apasort vető New Holland küzd a rossz látásviszonyokkal: csak a nyomjelzőre és a szemére hagyatkozhat a gépkezelő - ez nagyon fárasztó napi 12 órán át.
Közel 380 hektárt kell így elvetni egy hónap leforgása alatt. A precíziós megoldások sokat javítanának a munkakörülményeken, hiszen akkor a gépkezelőt kevésbé kötné le a traktor irányítása. "Ősztől 10 centis pontossággal irányítjuk már a talajművelést, ami a töredékére fogja csökkenteni a mostani átfedést, vagyis kevesebb gázolajra lesz szükségünk. A műtrágyaszóró már alkalmas a differenciált anyagkijuttatásra, így a belvizes foltokba és a gyenge termőképességű részekre nem szórjuk ki feleslegesen a drága inputot. Ha meglesznek a megfelelő térképeim, tudok készíteni kijuttatási tervet a 2 centi pontosságú műveletekhez is. Könnyebb és takarékosabb lesz a gazdálkodás" - tervez Timár Zoltán.
Közben készen állnak a vízutánpótlásra is: 120 hektárt lineárral öntöznek, a többit 9 csévélődob látja el éltető folyadékkal. Ideje lenne a szenázsnak való rozst is levágni, és hurkába tölteni. 105 holsteinfríz tehenet fejnek most, de a teljes állomány a magyartarkákkal együtt csaknem 300 egyedet számlál. Mivel a hibridkukorica a többszörösét hozza az árukukoricának, így a tehenek részére csak silókukoricát, rozst, tritikálét és lucernát termelnek mintegy 200 hektáron, a szemes kukoricát és a réti szénát a környező gazdáktól vásárolják. Csaknem 100 hektárt a magas olajsavas napraforgónak tartanak fenn.
Egy kis furgon mellett haladunk el, ami Mobil boci névre hallgat. "2016 végéig nagyon alacsony volt a tejár, akkor vettük ezt a kisteherautót a tej környékbeli házhoz szállítására" - magyaráz Linda. A 180 forintos tejárból kijött az üzemanyag és a sofőr bére is, plusz nyereséget is hozott így a tej. Most, hogy majdnem 100 forint az átvételi ár, már kevesebb hasznot termel a tejesautó, de nem lehet abbahagyni a szolgáltatást, hiszen bármikor fordulhat a kocka. Lukács Linda a telepi beruházási tervekről beszél lelkesen. Bizony, öregek az épületek, elavult a vízvezeték-hálózat, megsüllyedt a trágyatároló is, akad felújítanivaló bőven. "Szükségünk lenne persze korszerűbb istállóra is, de a legfontosabb a jószág hasa. Ha a takarmány és víz körül minden rendben van, és tisztán van tartva, nem bánja a százéves épületet a tehén" - mosolyodik el a lány. Az optimizmus átlengi az egész gazdaságot. Talán azt érezni minden zugában, hogy a fiatalok idén augusztusban házasodnak.
A vetést ez a videó mutatja be:
