Összefogás kell az agrárgazdaságban, ezért a legkisebbtől a legnagyobbig minden egyes ágazati szereplőre feltétel nélkül számítok - fogalmazott parlamenti mezőgazdasági bizottsági meghallgatásán Nagy István agrárminiszter-jelölt. Szerinte a mezőgazdaság egyértelműen stratégiai szerepet tölt be, mivel a Föld lakossága 2050-re 9 milliárdra növekszik, így 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, miközben a termőterület várhatóan 30 százalékkal, az ivóvízkészlet 40 százalékkal csökken.
A következő időszak egyik legfontosabb feladata a versenyképesség javítása lesz - húzta alá Nagy István. Ma a magyar agrárium egy hektáron 1574 euró értéket állít elő, míg az EU-átlag 2630 euró körül mozog. Hosszabb távon - tette hozzá a minisztereljelölt - nálunk is el kell érni a jelenlegi EU15-ök szintjét, így a magyar mezőgazdaság 20 millió ember élelmezésére válhat alkalmassá. Az exportban ezzel párhuzamosan arra kell törekedni, hogy a feldolgozott termékek részaránya legalább 78 százalékra növekedjen, ezen belül pedig a másodlagosan feldolgozott élelmiszereké 50-60 százalékot tegyen ki.
Nagy István szerint a most kialakítás alatt álló, 2020 utáni uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) nincs szükség radikális reformra. Továbbra is erős, kétpilléres rendszerben a forrásokat a gazdáknak kell megkapniuk, így Magyarország nem támogatja, hogy például a migrációval összefüggő, KAP-idegen célok prioritássá váljanak.
Nem tartható, hogy az agrárszektorban minden kockázatot a termelők viseljenek - fogalmazott a miniszterjelölt. A gazdák sokszor úgy termelnek, hogy nem tudják, mennyiért értékesíthetnek, miközben az élelmiszerlánc további szereplői ismert árakon folytatják tevékenységeiket. A kockázatoknak - hangsúlyozta Nagy István - értékarányosan kell megoszlaniuk a piaci szereplők között.
A politikus komoly problémaként említette, hogy a mezőgazdaságban is egyre nagyobb a munkaerőhiány. Ezért szerinte 50 ezer közmunkást át kellene irányítani, hogy a jövőben állandó mezőgazdasági munkaerővé válhassanak.
A miniszterjelölt több más célt is megfogalmazott az új parlamenti ciklusra:
- állami kockázatvállaláson alapuló hitelalap létrehozása azok számára, akik a piaci alapú agrárhitelezésből kiszorulnak
- kockázatkezelési rendszer az állattenyésztőknek és a kertészeknek a betegségek és járványok miatti kockázatok, illetve a piaci árkockázatok kezelésére
- az öntözhető területek legalább 400-500 ezer hektárra növelése
- új fehérjeprogram végrehajtása a GMO-s szójaimport kiváltására, illetve csökkentésére
- az egymillió hektárra tehető osztatlan közös földtulajdon felszámolása
- az üveg- és melegházi kertészeti terület megkétszerezése, hogy ne külföldi, hanem magyar tavaszi primőrökkel lehessen kielégíteni a hazai fogyasztói igényeket
- a hazai erdőterület 21-ről 27 százalékra növelése
- az önkéntességre épülő agrárintegráció ösztönzése
- az élelmiszerbiztonság fejlesztése
- a generációváltás támogatása
- az élelmiszertermékek további áfacsökkentése
