Több mint 50 százalékkal növelné a 2021-2027-es új uniós költségvetési ciklusban a hazai agrárium versenyképesség-javító támogatásait a NAK abban a stratégiai javaslatcsomagban, amelyet nemrég jutatott el a döntéshozókhoz. A szervezet szerint az uniós forrásokra épülő, következő magyar vidékfejlesztési programban 2000 milliárd forint forrásra lenne szükség a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidék számára, szemben a 2014-2020-as jelenlegi időszak 1300 milliárd forintos, nemzeti támogatás-kiegészítést is tartalmazó teljes pénzkeretével.

További modernizációs fejlesztésekre azért lenne szükség, mert a mai támogatási struktúrában EU-s források nélkül a hazai gazdálkodók háromnegyede veszteséges lenne - állapítja meg a NAK. Ebből az állapotból pedig a kamara szerint úgy lehetne elmozdulni, ha Magyarország a jövőbeni forrásokat hatékonyságnövelő berzházásokra fordítja. A 2000 milliárdos összegre attól függetlenül is szükség lenne, hogyan alakulnak a 2021-2027-es időszak KAP-büdzséjéről folyó tárgyalások - szögezi le a NAK stratégiája.

A jelenlegi információk szerint Magyarország nem számíthat arra, hogy az új KAP vidékfejlesztési forrásai növekednek 2021-től. Sőt, az Európai Bizottság a 2014-2020-as időszak 90 milliárd eurós keretével szemben 78,8 milliárd eurós teljes közösségi összeget irányoz elő, amely 12-13 százalékos csökkenésnek felel meg. Más számítások ennél is nagyobb, 20 százalék feletti lefaragást vetítenek előre, bár a képet árnyalja, hogy a Brexit miatt a 78,8 milliárdra tervezett új keretből nem kell vidékfejlesztési támogatásokat fizetni az Egyesült Királyságnak. Emellett az Európai Bizottság (EB) - igaz, nem vidékfejlesztési forrásként - 10 milliárd eurós új agrárinnovációs keretet is szerepeltetne a 2021-ben induló KAP-ban, amely kiválthat eddigi vidékfejlesztési forrásokat. Kérdéses azonban, hogy ebből a magyar cégek mennyi támogatáshoz juthatnak majd, mivel ezt az összeget az EB nem osztaná le tagországokra, hanem azt közvetlenül Brüsszelből pályáztatná meg.

A bizottság hozzájárulna ugyanakkor ahhoz, hogy a tagállamok saját költségvetésükből növeljék vidékfejlesztési társfinanszírozásukat az új KAP-ban. Ezt azt jelentené, hogy az eddiginél több pénzzel egészíthetnék ki az uniós forrásokat, így kompenzálhatnák a brüsszeli keret valószínűsíthető csökkenését. Magyarország a mostani VP-ben 17 százalékos nemzeti kiegészítést alkalmaz, így ennek növelésével a kormány akár elő is teremtheti a kamarai anyagban szereplő 2000 milliárdos összeget. Ehhez azonban nem lenne elegendő a társfinanszírozás kismértékű bővítése, hanem a vidékfejlesztési támogatásban ennél várhatóan jóval nagyobb szerepet kellene vállalnia a hazai büdzsének.