Miközben Magyarország nemzetközi összevetésben még mindig a trappista sajt mekkájának számít, teljes sajtfogyasztásunk alapján rá se férünk a világ legnagyobb sajtfogyasztó országainak térképére. A magyar sajtfogyasztás 43%-át teszi ki egyébként a trappista sajt, és évi 90 milliárd forintot költünk erre a tejterméktípusra.
Olyan sajtkultúra, ami a fejlett nyugat-európaival összehasonlítható, nem igazán alakult ki hazánkban, csak az 1960-as években kezdődött meg az iparszerű sajtgyártás. Talán ennek tudható be az is, hogy egyes nemzetekhez képest kevés sajtot fogyasztunk, és nem is túl változatosan - derül ki a közleményből, amelyet a Frico sajtmárka adott ki a sajt világnapja alkalmából. A legújabb táplálkozási ajánlás szerint naponta 0,5 liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket, sajtból például 6-7 dekagrammot kellene fogyasztanunk, de a hazai fogyasztás ennek alatta marad.
A hazai fogyasztók 92%-a havonta, 72%-a hetente eszik sajtot, átlagosan mindössze 1,7 sajttípust, vagyis szinte mindig ugyanazt választja. Noha a kínálat hazánkban is sokszínű, csak a legkedveltebb félkemény kategóriában a népszerű trappista mellett ott a gouda, az edami, a maasdam és a pusztasajt típusúak, mint a tilsiti, óvári, appenzeller, raclette, le gruyere. Mégis a magyar bevásárló listákon többnyire csak a "sajt" szó szerepel a fajta helyett. A füstölt sajtok viszont népszerűek, úgy tűnik, a magyar konyhában elterjedt füstölt ízt a sajtok esetében is szívesen vesszük, ezért több típusnak füstölt változatát is kínálják a gyártók. Az egyes típusok kipróbálásánál tehát még vannak "hiányosságok", pedig ezekkel bővíteni és színesíteni lehetne a sajtfogyasztást, nem beszélve a különböző ízélményekről.