A tej és tejtermékek fogyasztása az infláció okán tavaly rendkívüli módon visszaesett. Idén ugyan látunk már egy-egy apró pozitív elmozdulást, de nagyon mélyről kell visszakapaszkodni. Az infláció a tej és tejtermékeket sem kímélte, sem idehaza, sem Európában, amely viszonylag szokatlan európai tendenciákat vont maga után: a fogyasztók egyre inkább a saját márkás termékek, az olcsóbb márkák, nagyobb kiszerelések felé, a biotól a normál tejtermékek felé fordultak vásárlásaik során
- mondta lapunknak Harcz Zoltán.
Lemondtak a márkákról a magyarok: inkább az olcsó élelmiszert veszik
A KSH adatai szerint a teljes 2023. év vonatkozásában a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,9%-kal lett kisebb 2022. évhez képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6%-kal esett vissza az értékesítés volumene éves viszonylatban. 2024. évben a kiskereskedelmi forgalom növekedésnek indult, januárban 0,6%, februárban 1,1, márciusban pedig 4,2%-kal bővült a forgalom. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene januárban 0,2%-kal, februárban 2,7%-kal nőtt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,0%-kal, illetve 2,2%-kal emelkedett januárban, illetve februárban, márciusban pedig 5,7%-kal bővült.
Egyre kevesebbet eszünk ezekből a tejtermékekből
A tejtermékek hazai feldolgozók általi belföldi értékesítésére vonatkozó AKI statisztika szerint 2023. évben a főbb tejtermékek közül csupán a hatósági árral érintett 2,8% UHT tej és a natúr joghurt értékesítése növekedett, míg a trappista sajtnál az előző évi, kis mértékben emelkedett értékesítési adatot sikerült megtartani. Egyes tejtermék kategóriákban ugyanakkor 2022-ről 2023-ra jelentősen csökkent a tejfeldolgozók belföldi értékesítése (vaj -9%: vajkrém: -14%, tehéntúró: -6%, ömlesztett sajt -11%, tejföl -5%).
Ömlik be ez a sajt Magyarországra
A tavalyi évben jelentősen nőtt sajtimportunk, a növekedés mintegy 13%-os volt, a két fő beszállító Németország és Lengyelország. Ugyan alacsony bázisról, de tavaly 45% fölött nőtt a dobozos tejimportunk is, ezek a tejek Csehországból és Szlovákiából érkeznek. Idén csak az év első két hónapjára van adatunk, eszerint a kedvezőtlen tendenciák folytatódtak, a sajtimport 18%-kal, a fogyasztói tejimport 32%-kal nőtt
- fogalmazott Harcz Zoltán.
Így vásárolnak élelmiszert a magyarok: meglepő, ami a boltokban történik
Az úgynevezett 'kamionos' nyers és fölözött tejexportunk az EKÁER adatai alapján továbbra is 300 000 tonna körül alakul. Tavaly sajtból 39 ezer tonnát, savóból 35 ezer tonnát exportáltunk. A KSH adatai szerint az idei év első két hónapjában - éves bázison - a sajt és túró exportja 3%-kal, míg a nyers tej (2 literes kiszerelés felett) kivitele 23%-kal nőtt. A tejipar számára is hasznos lenne az infláció enyhülése, a normális gazdasági viszonyok visszatérése, hiszen, ha a reálkeresetek is növekedésnek indulnak, akkor növekedhet a tej és tejtermék fogyasztás az országban. A tejfeldolgozók várják a beruházási támogatási lehetőségeket, hiszen hatékonyságnövelésre, energiahatékonyságra, kapacitás bővítésre, a fogyasztók szempontjából pedig folyamatos innovációs fejlesztésekre van szükség.
Ezen sürgősen változtatni kellene
Szerencsés lenne, hogy ha egyes átmenetinek szánt kereskedelempolitikai eszközök kivezetésre kerülnének. Kevésbé segíti az tejipar munkáját például a nettó beszerzési ár alatti értékesítés lehetősége, de közvetve visszaveti a hazai sajtfeldolgozást az is, hogy a fogyasztói árakat közzé tevő internetes felületen előkelő helyen szerepelnek - a gyakran dömpingáras - import félkemény sajttömbök. Annak is meg kell találni az okát, hogy a hazai előállítású dobozos UHT tejek helyett miért kerülnek vissza a polcokra egyre nagyobb számban import dobozos tejek. Szükség lenne arra is, hogy a növényi alapú termékek reklámozása kapcsán az illetékes hatóságok fel tudjanak lépni - a minimum etikátlan - reklámok ellen
- fejtette ki véleményét Harcz Zoltán.
Hozzátette, a változó fogyasztói szokások követése és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása érdekében az eddigieknél nagyobb erőforrásokat kell fordítani a következetes vásárlói tudatformálásra, különösen a növényi alapanyagból előállított utánzatok kapcsán.
