Blum Zoltán, a Rapool Hungária Kft. és a Saaten-Union Hungária Kft. ügyvezetője a bemutatón a kalászosok hibridizációjáról és a velük kapcsolatos technológiáról beszélt. A Saaten-Union jelenleg az egyetlen nemesítőház, amely négy kalászos faj hibridjeit fejleszti. A nyolcvanas években a hibridrozzsal kezdtek, ezt követően jelentek meg a kilencvenes években a hibridbúzák a palettán. 2018-tól szerepel a portfólióban az első őszi hibridárpa, amely 2017 végén kapott elismerést. A hibridtritikálé pedig a belső fejlesztések utolsó szakaszában van, és néhány év múlva várható a bevezetése.
Miért hibrid?
Általában elmondható, hogy a Saaten-Union az egyetlen nemesítő, amely több működőképes és piacképes hibrid-előállítási rendszert is sikeresen alkalmaz kalászosokban. A hibridkalászosok legfontosabb előnye, hogy hektikus termesztési körülmények között is erőteljesebb a fejlődési erélyük, amivel a biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szemben is sokkal ellenállóbbak, mint a fajták. Ezen túl a hibridekben jobban lehet a rezisztenciális tulajdonságokat egyesíteni, ami szintén a termésbiztonságot alapozhatja meg. Mindezek a tulajdonságok kiváló teljesítményben és jövedelmezőségben csúcsosodnak ki. Az ügyvezető meggyőződése, hogy a hibridek teljesítménye a jövőben tovább fokozódik, így a termőterületük jó eséllyel nőni fog. Ennek köszönhetően úgy döntöttek, hogy fajtól függetlenül HySEED márkanév alatt egyesítik a hibridkalászos-portfóliójukat, így a termelők is ezzel az ernyőmárkával találkoznak majd.
Már 40 búzahibrid
A hibridrozsban a cégcsoportnak meghatározó szerepe van: évente 280 ezer hektárra szállít vetőmagot. Itthon azonban a rozsnál jelentősebb a búza. A búzahibridek eddigi vetésterülete Európában több mint 3 millió hektárt ért el, és tovább növekszik, főleg az olyan nem optimális termőhelyeken, mint Közép- és Kelet-Európa, beleértve Magyarországot is. Több mint negyven búzahibrid kapott már elismerést, és jelenleg huszonkét jelölt vár regisztrációra. A portfólió folyamatos fejlesztése azt is lehetővé teszi, hogy olyan hibrideket tudjanak ajánlani, amelyekkel a malmi minőség bizonyítottan elérhető. Fontos eredmény, hogy Magyarországon is működik már hibridbúzavetőmag-előállítás, amiből a környező országok is elláthatók. A nemesítőház a hazai fémzárolt búzavetőmag-piacon 10% feletti piacrészesedéssel bír. Idén a 2017 végén regisztrált HEDY nevű hibridárpa is bekerült a portfólióba. Az árpában egyesülő előnyök hasonlóak, mint a hibridbúzánál és -rozsnál:
- magasabb stressztolerancia, jobb adaptációs képesség,
- a fajtákénál alacsonyabb vetésnorma,
- hatékonyabb növénytermesztés,
- nagyobb termés és nagyobb jövedelem.
Intenzív, precíz technológia
A technológia fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni: aki a hibridkalászosok mellett teszi le a voksát, az minden esetben modern termesztési rendszert választ. A csökkentett vetőmagnorma, az ajánlott vetésidő betartása, a hatékony őszi állománykezelések (gyomirtás), a megfelelő tápanyagellátás, mind alapvető fontosságú a kitűzött cél elérése érdekében - hangsúlyozta Varga Gábor. A hibrideket a termőhelyi adottságokhoz kell megválasztani, és a vetőmagban rejlő előnyöket csak következetes technológiával lehet elérni. Az alapozó műveleteknek meghatározó szerepük van a végeredményben. Az alacsony vetőmagnorma miatt precíz vetéstechnológiára van szükség. A pontos vetésmélység és a soron belüli egyenletes eloszlás segíti az optimális tenyészterület biztosítását és ezzel a nagy egyedi termésprodukciót (hibridbúza: 1,2-1,5 millió mag hektáronként; hibridárpa, hibridrozs: közel 2 millió mag hektáronként).
Repce golyva- és fómarezisztenciával
A rendezvényen helyet kaptak a Rapool-hibridrepcék is, melyek egyre kedveltebbé válnak a magyar termelők körében. Olyannyira, hogy 2017 őszén Magyarországon már minden negyedik hektáron a cég hibridjeit vetették. Pálffy András fejlesztő elmondta: magas hozam, nagy olajtartalom, stressztolerancia és betegség-ellenállóság jellemzi ezeket a hibrideket. A szakember hangsúlyozta, hogy a regulátorhasználat elengedhetetlen, sokszor kétszeri kezelésre van szükség van ahhoz, hogy a fiatal növények megfelelő állapotban várhassák a telet. Vas és Zala megyében idén komoly problémát jelentett a gyökérgolyva, mely a növények foltszerű kipusztulását okozta. Ennek a betegségnek kedvez a sok őszi csapadék, a savanyú talaj és a magas talajhőmérséklet, ezért a kórokozó a talaj meszezésével megfékezhető. Ezen túl a rezisztens hibridek alkalmazása is segíthet: ahol felütötte a fejét a betegség, ott a Rapool az új CROQUET hibridet tudja ajánlani, amely rendelkezik golyva- és fómarezisztenciával is.
Tavasszal a kártevők elleni védekezésre kell összpontosítani, a szklerotínia ellen pedig a teljes virágzásban végzett kezelés a leghatékonyabb. A sikeres termesztést segíti a tavaly bevezetett Root Power csávázás, amely idén a DALTON, a DARIOT és a két új, a FRANKLIN és a HAMILTON hibrideken elérhető. A vetőmag kezelése a kezdeti fejlődést fokozza, főleg a stresszes helyzetekben. A DARIOT az első PNN (PostNeoNicotinoid) hibrid, amely jobban alkalmazkodik az aszályos körülményekhez és a nagy kártevőnyomáshoz.
