Az Agrárgazdaséági Kutató Intézet agrárkülkereskedelmi összesítése szerint a gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a vizsgált 24 élelmiszeripari termék közül 2018 első negyedévében is. Az árucsoport exportárbevételének aránya a teljes agrárexportból 17 százalék volt, míg egy évvel korábban 22 százalék. Ne felejtsük azonban el, hogy 2016-ban rekordtermések születtek.
Gabonafélék: egy csúcsév után
A 2016-os év után kifejezetten rossz évjáratnak érezték a gazdák a 2017-est, holott csak az "átlagos" szintre estek vissza a hozamok. Mivel azonban a gabonafélék vetésterülete is zsugorodott, az összesített végeredmény jelentős terméscsökkenést hozott 2016-hoz képest. Az év első három hónapjában összesen 1,3 millió tonna gabona értékesült a külpiacokon, amelyből 737,8 ezer tonna kukorica, 507,7ezer tonna búza és 81,3 ezer tonna árpa volt. A búza kivitt mennyisége majdnem fele az egy évvel ezelőtti mennyiségnek, a kukorica exportvolumene 23 százalékkal kisebb, mint tavaly - de a termésmennyiség sem volt azonos a 2016. évi rekorddal. Az árpaexport volumene is jelentősen, 44,5 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest, noha az árára igazán nem lehetett panaszunk.
A gabonafélék exportértéke 22 százalékkal, importértéke 15,8 százalékkal csökkent, az egyenleg 315 millió eurót ért el. A korábbi évekhez hasonlóan Olaszország volt a legnagyobb vásárlónk, a kivitt kukorica mennyiségének 45,5 százaléka került erre a piacra. További jelentős célország még Ausztria (21,3 százalék) és Németország (7,3 százalék). Búzából szintén ez a két ország a legjelentősebb exportpartnerünk. Olaszország piaci részesedése a kivitelből 43,7, Ausztriaáé 18,4 százalékos.
Olajosok: olcsó volt a mag
Az olajos magvak vetésterülete minden kultúrában rekordnagyságúra bővült 2017-ben, és bár a hozamok nem voltak extrém nagyok, összéségében bőséges árulap állt az exportőrök rendelkezésére. Kivitelünk így 5,7 százalékkal meghaladta a bázisidőszak szintjét, 161,1 millió euró volt 2018 első negyedévében.
A repce vetésterülete 300 ezer hektárra nőtt 2017-ben, így exportmennyisége 53,3 százalékkal, értéke 41,1 százalékkal emelkedett (az alacsonyabb ár miatt). A repceexport - 187,6 ezer tonna - teljes egészében az EU belső piacára került, kétharmada Németországba. A másik legnagyobb célpiacunk Ausztria volt, ahol az export negyede landolt. A napraforgó 700 ezer hektárt foglalt el az ország vetésterületéből 2017-ben, a nyári aszályt is jól bírta a növényt. Exportvolumene 113,9 ezer tonna volt 2018 első negyedévében, 84 százalékkal több, mint 2017 azonos időszakában. Az alacsonyabb ár miatt az exportérték itt is mérsékeltebben nőtt (11 százalékkal). A napraforgókivitel főleg Németországba (45,9 ezer tonna), Ausztriába (25,7 ezer tonna), illetve Olaszországba (14,4 ezer tonna) és Hollandiába (10,6 ezer tonna) irányult.
Az olajos magvakat kedvező áron lehetett importálni is, így behozataluk is 41,1 százalékkal emelkedett 2018 első negyedévében, és 81,7 millió eurót tett ki. A szójabab importja 65,1 százalékkal (50,4 ezer tonna) nőtt, holott a hazai termés is csúcsot döntött 2017-ben. A szójabab legnagyobb tételei Ukrajnából, Romániából és Szlovákiából érkeztek. A napraforgómag behozatala hatszorosára bővült, 58,3 ezer tonnát tett ki, repcemagból pedig négyszerannyi (16,9 ezer tonna) importtermék jelent meg a hazai piacon - a kivitelhez képest persze ez sem nagy mennyiség. A repce és a napraforgómag fő szállítója Románia volt 28, illetve 71 százalékos részesedéssel. A fentiek eredményeként az árucsoport aktívuma 16 százalékkal 79,4 millió euróra csökkent.
