A térség dimbes-dombos, festői szépségű tájairól régebben száz tonnaszámra hordták a gazdák a Duna-kanyarban fekvő Szobra a szörpnek valót. De hol van már a Szobi szörp? A bogyósok piacát alapvetően a lengyel termés határozza meg, hatékonyságban nem tudunk versenyezni velük. Ennek klimatikus és gépesítési okai vannak. A klímát nem kell magyaráznunk, túl forró ezeknek az alapvetően erdei gyümölcsöknek. A gépesítési gondok pedig a kis termőterületből fakadnak: kevés hazai forgalmazó tart a kínálatában ribizlikombájnt (de ilyen például a miskolci Szal-Agro Kft.). A kis kínálat hátulütője az is, hogy nagyon nehéz piacot találni az áru számára, hiszen a feldolgozóipar a nagyobb, homogénebb tételeket keresi.
Berkenyének van egy TÉSZ-e, amelyik korszerű hűtőházzal rendelkezik. Molnárék részben ide, részint magánszemélyeknek értékesítik a termést. "A fekete ribizlit például viszik szörpnek, bornak, lekvárnak is. Mióta a fiam, Gábor, beszállt a termelésbe, sokkal könnyebben megy a dolog. Az interneten keresztül érkezik hozzánk a legtöbb a vevő. És persze ő beszélt rá minket a kertészeti pályázatra is" - meséli a család nagyasszonya, Katalin. A megrendelés volumenétől függően 250-400 forintért adnak át egy kilogramm ribizlit, a szedret pedig 800-1000 forintért vihetik el a vásárlók. A nagyszámú vevő miatt a betakarítás időzítése és az értékesítés megszervezése több munkába kerül, de Molnárék szerint megéri. Most, hogy már van saját kombájnjuk, fel tudják vállalni ezt a macerát a többletbevétel fejében.
Fekete és piros ribizli, szeder és fekete berkenye - ezek a gyümölcsök szerepelnek a Molnár-család termékpalettáján. Hosszú éveken át küzdöttek a gépesítési problémákkal, hiszen a növények ápolása és a termés betakarítása sem megy már nélkülük. 10 hektárt nem lehet kézzel végigmetszeni, végigkapálni, legalább a munka oroszlánrészét géppel kell elvégezni, amit eddig jórészt a szövetkezet biztosított. A bérgép azonban akkor jön, amikor máshol már végzett, ha nem akadályozza éppen egy eső vagy egy meghibásodás. "Szerencsére sikeresen pályáztunk oldalazó kapára, talajmaróra, permetezőre. A ribizlikombájnt viszont használtan kellett beszerezni. Megvan már vagy 16 éves, az első lengyel Weremczuk kombájnok egyike lehet…" - mosolyodik el Gábor. Van mit javítgatni a gépen, nagy szerencse, hogy édesapja, István igazi ezermester!
A 72 éves családfő most a kombájnt húzó öreg UTB traktoron ül, míg fia a ribizlis ládákat töltögeti hátul. A hitelből vett, 85 lóerős, vadonatúj Kubota eközben otthon pihen, az ő dolga az ültetvény ápolása: a talajmunka, a kaszálás és a növényvédelem. Apropó növényvédelem: mióta a család elszánta magát a pályázásra, növényvédő szaktanácsadót is foglalkoztatnia kell. Most derült ki számukra, hogy ez mennyire hasznos. Az ültetvény dús, haragoszöld levélzete hirdeti a jó kondíciót: sem tápelemekben nem szenvedett hiányt, sem kórokozók, kártevők nem tettek benne kárt, holott a levélsodró molyok lárvái idén igazán az elemükben voltak. "Ezek a kis "kukacok" szinte láthatatlanok, csak a gép oldalán látom, hogy megjelentek a táblában. Ha nem avatkozunk be azonnal, pár nap alatt óriási rágási kárt okozhatnak. Lánczi Tivadar, a növényorvosunk igazi kincs. Úgy védekeztünk és úgy adagoltuk a lombtrágyákat, ahogy mondta, de meg is lett az eredménye! Másképp ezt a kéthónapos aszályt és kártevőinváziót nem tudták volna ilyen jól átvészelni a növények" - bizonygatja Gábor.
A termés idén egy héttel hamarabb ért meg, mint máskor. A vadkár ugyan most is jelentős volt a télen, de tavaszi fagy elmaradt. A szezon többi részét pedig jól kézben tartotta a növényorvos. Amint a sor végére ér a Weremczuk, Molnár Gábor sommázza az eredményt: szűk 3 tonna fekete ribizli várható egy hektárról, mivel a terület egy részén még túl fiatal az ültetvény a csúcshozamhoz. Molnárék nem panaszkodnak sem a mennyiségére, sem a minőségére. De hogy mennyibe került egy hektárnyi ribizli megtermelése, abba inkább bele se mernek gondolni…
Így dolgozik a jó öreg Weremczuk a fekete ribizliben:
