Agrárszektor: Miért éppen a sertéstenyésztésbe fektet? Az ember azt gondolná, hogy a német túltermelés, az afrikai sertéspestis vagy a protekcionista piacvédelem éppen eléggé bizonytalanná teszik a globális kereskedelmet.
Claessens Peter: Piaci bizonytalanság mindig is volt, van és lesz, ezen senki nem lepődik meg az agráriumban. Egy elhivatott vállalkozó nem mástól várja cége sikerét. Ugyanakkor nem elég motiváltnak lenni, a hatékony állattartáshoz szükséges körülményeket is meg kell teremteni. Mi ehhez megfelelő üzemmérettel és a telepünkhöz közeli takarmánytermő területtel rendelkezünk, aminek az alacsony szállítási költségek miatt van jelentősége. Ugyanitt a trágyát is el tudjuk helyezni. Természetesen mi is tartunk a sertéspestistől, ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy ez elkerüljön minket. Telepeinken az állatokat a legszigorúbb állategészségügyi és állatjóléti feltételeknek megfelelően, antibiotikum-mentesen neveljük, és - látva a fogyasztói trendeket - hiszünk benne, hogy az Európában termelt, jó minőségű sertéshúsnak mindig lesz piaca. Dél-Dunántúlon két jól működő vágóhíd is van, ami ugyancsak azt erősíti, hogy a jövőben el tudjuk majd adni a termékeinket.
A.: Az Európai Bizottság szerint az előző hét évhez képest 5%-kal csökkennek a Közös Agrárpolitika forrásai 2020 után, és a forráselvonás elsősorban a nagyobb üzemeket érintené. Mi a véleménye a támogatási rendszer átalakulásáról?
C.P.: Ha ez megvalósul, akkor a következő egy évtizedben az élelmiszertermelés, illetve az állattartás Dél- és Közép-Európából teljes mértékben nyugatra és északra tevődik át. Láthattuk mi történt, amikor 2015-ben megszűnt a tejkvóta. Azóta a nyugati és az északi országokban - például Írországban, Hollandiában - csak a termelésnövekedés mértéke nagyobb, mint Magyarország egész éves tejtermelése, miközben a fogyasztásuk nem nő. A termelőknek ugyanakkor el kell adniuk a termékeiket, többek között Közép- és Dél-Európába, ahol a gazdálkodókra konkurensként tekintenek. A támogatási rendszer átalakításával azokat a közép-európai állattartókat hoznák hátrányos helyzetbe, akik mérethatékonyan működnek. Ezt azért tartom felháborítónak, mert az elmúlt években a magyarországi állattartó telepekre amúgy is nagy teher nehezedett. Ehhez jön még az a versenyhátrány, amit a hazánkban uralkodó kontinentális klíma miatt kell elszenvednünk, hiszen nyáron a +35 fok, télen a -15 fok ellen is védekeznünk kell, ami növeli a költségeinket. Ha a klímahátrány mellett támogatási hátrányba is kerülünk, az tovább csökkenti versenyképességünket, ami akár végzetes is lehet az állattartás jövőjére nézve. Hollandiában és Belgiumban viszont a termelők érdekképviseleti szervezete (LTO, Boerenbond) kijelentette, hogy országukban a gazdálkodók támogatása nem fog csökkenni. Ez számomra azt jelenti, hogy a támogatáselvonás leginkább azokat a közép-európai gazdákat terheli majd, akik a nyugat-európai élelmiszeralapanyag-előállítók versenytársai. Ennek fényében a "csak" 5%-os támogatás-csökkentést a legkisebb mértékben sem tudom véletlennek tekinteni. Nagyon tisztességtelen lépésnek tartom az unión belüli piacszerzésnek ezt a módját.
A.: Vagyis úgy gondolja, hogy vannak kivételezett államok az unióban?
C. P: Természetesen. Erre mondhatok más példát is. Minden szakember tisztában van azzal, hogy egy szezonon belül hektáronként csak 170 kg nitrogént lehet kihelyezni a földekre. Ez nemcsak egy szabály, környezetvédelmi szempontból is teljesen logikus. Hollandia és Írország mégis évek óta derogációt kér és kap az előírás alól, ők 250 kg/ha nitrogént juttathatnak ki a földekre, amivel tovább növelhetik a termelésüket. Ezzel szemben a magyarországi gazdák, akik valóban küzdenek az éghajlati adottságokkal, még támogatás-megvonásban is részesülnek. Írországban és Németországban is komoly gondot okozott az idei nyári forróság, négy hétig nem esett. Az ottani gazdák erre hivatkozva adófizetési, valamint hiteltörlesztési halasztást kértek. A magyar állattartó azonban nagyon jól tudja, mit jelent az aszály, a hőstressz, hiszen nagyjából minden második évben átéli ezt a helyzetet. (A napokban jelentették be, hogy Németországban a gazdák az aszály- és hőségkárok enyhítésére egymilliárd euró támogatást követelnek kormányuktól - a szerkesztő.)
A.: Mindezen kihívások ellenére a cégcsoport folyamatosan fejleszt. Nemrég adták át a 32 000 férőhelyes sertéshizlaldát Terebezdpusztán. Miben bíznak?
C.P.: Hosszú távon azt látjuk, hogy a koncentrációt és a méretnövekedést nem lehet megállítani, hiszen ez tapasztalható az egész világon. Úgy gondolom, hogy a vámháborúk sem tarthatnak sokáig, inkább a világpiac összefonódása, az egyre szabadabb kereskedelem a jellemző. Mindenki tudja, hogy az Európai Unióban vannak a világ legszigorúbb állategészségügyi és állatjóléti előírásai. Ez egyrészt piacot teremt, hiszen az európai sertéshez fogható állategészségügyi státuszú és minőségű áru nem létezik máshol. Másrészt versenyhátrányt is okoz, de csak akkor, ha ugyanezeket az előírásokat nem kérjük számon az EU-ba belépő árukon. Van alapja annak a közvélekedésnek, hogy azért engedjük be az európai mércével mérve gyenge minőségű észak-amerikai húsokat, mert így a német autóipar termékeit kedvezőbben fogadja az amerikai piac.
A.: Ez megint egy olyan versenyelem, amin nehéz változtatni. Mi az, amit meg tud tenni a siker érdekében itt, az üzemen belül?
C.P.: A hatékony sertés-előállítás a genetikai alapokkal kezdődik, mi DanBred vérvonalú tenyészállatokkal dolgozunk. De a helyben termelt takarmánynak legalább ennyire fontos szerepe van. Ugyanakkor a siker kulcsa valójában az ember. Képzett, motivált kollégákkal dolgozunk, akik minden egyes technológiai elemre nagyon odafigyelnek. 2,4-es kocaforgóval évente 35 malacot választunk. A hízók 3 kilogramm alatti takarmány-felhasználással naponta több mint egy kilogrammot gyarapodnak. A végtermék egy stabil, homogén, jó húskihozatalú állomány. Ám a legnagyobb kockázatot is az ember, vagyis az emberek által behozott fertőzések jelentik. Azonban nálunk, valamint partnerünknél, a Pádpuszta Kft. új kocatelepén már olyan biztonsági rendszerek működnek, amelyek szinte teljesen kizárják az állomány megbetegedését. Büszkék vagyunk az SPF (Specific Pathogen Free - speciális kórokozóktól mentes) sertésállományunkra és arra, hogy a termeléshez nem használunk antibiotikumot.
A.: Lehetséges úgy elzárni az állományt, hogy egyetlen csíra se jusson be?
C. P.: Maximálisan erre törekszünk. Mivel a dolgozók ki-be járnak, ezért a fertőtlenítésnek leginkább rájuk kell kiterjednie. A zuhanyozás és UV-lámpás fertőtlenítés természetesen nemcsak cégcsoportunk sertéstelepein kötelező, de a partnereink is alkalmazzák. A most átadott pádpusztai telep védelmének csak egyik eleme a három méter magas, masszív betonkerítés. A munkatársak egyedi azonosítóval léphetnek be a telepre és csak abba az épületbe, amelyikbe a megbízatásuk szól. A telepre behajtó takarmányos kocsik szintén egy elkülönített teleprészre érkeznek, ahonnan csak alapos mosás után hajthatnak ki. Sőt, erre az új kocatelepre csak olyan teherautó érkezik, amelyik soha nem lép be más sertéstelepre.
A.: Említette az energiahatékonyságot is. Ez a mi klímánkon különösen fontos lehet.
C.P.: Így van. Istállóinkban geotermikus hűtési-fűtési rendszer működik, ami azt jelenti, hogy a talajvíz hőjéből származó energiát használjuk fel nyáron hűtésre, télen pedig fűtésre. Tekintettel arra, hogy a Pádpuszta Kft. kocatelepe biztosítja a tenyészállatokat a Claessens Group számára, kiemelten fontos, hogy az innen érkező állatok a lehető legjobb kondícióban és betegségektől mentesek legyenek. A pádpusztai telep fiaztatójának klímáját is jórészt a télen-nyáron egyaránt 19 fokos talajhővel tudják temperálni, amihez 20 kilométer hosszúságú csőrendszer kiépítésére volt szükség. Így várhatóan nem lesz szükség a kiegészítő hűtésre. A lényeg, hogy valamennyi állat komfortosan és az igényeinek megfelelően legyen tartva és takarmányozva. A precizitás egyben takarékosabb üzemelést is jelent a cég számára. Ma már olyan apró különbségek döntik el, hogy versenyben maradhat-e egy vállalkozás, ami korábban elképzelhetetlen volt.
