Búcsút kell mondanunk az alacsony gluténtartalmú vagy lisztharmat-toleráns búzának, az aszálytűrő kukoricának, a vírusokkal nem fertőződő uborkának, vagy a sertéspestisre rezisztens sertésnek? Ezeket az élelmiszertermelés szempontjából sem érdektelen innovatív újításokat genomszerkesztéssel, irányított mutagenezissel hozták létre, illetve hozhatók létre. Jócskán megnehezíti a technológia használóinak a dolgát, hogy az EUB GMO-státuszt javasol az irányított mutagenezis révén nyert szervezetek számára. Így határozott ugyanis a bíróság abban előzetes döntéshozatal iránti kérelemben, amelyet a francia agrár kisvállalkozások érdekvédő szervezete, a Confédération paysanne nyújtott be nyolc másik szövetséggel együtt. A jogvita előzménye az volt, hogy az állami hatóságok megtagadták a genomszerkesztés útján nyert, gyomirtó szerekkel szemben ellenálló repcefajták termesztésének és forgalmazásának betiltását.
Nincs ilyen a természetben, tehát GMO
A Bíróság most azt mondta ki, hogy az irányított mutagenezis révén nyert szervezetek a GMO-irányelv értelmében vett GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei olyan módon módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő.
A folyamat persze jóval lassabb, mintha laborban provokálnánk ki, de ettől még nem idegen a természettől. A döntésből viszont az következik, hogy e szervezetek főszabály szerint a GMO-irányelv hatálya alá tartoznak, és vonatkoznak rájuk az említett irányelvben szereplő kötelezettségek. Ezzel a véleménnyel az EUB ellentmondással találta magát szemben, mert a 2001/18 irányelv már rögzítette, hogy a mutagenezissel előállított szervezetek nem tekintendők GMO-knak. Ezért a mostani ítéletben arra kényszerült, hogy mesterségesen megkülönböztesse a hagyományos és az új mutagenezis termékeit:
A kutatók elbizonytalanodtak
Dudits Dénes akadémikus szerint ez a jogászi trükk sok kárt okozhat az EU és a magyar agrárinnovációban. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont professzora úgy reagált: nem szabadna különbséget tenni a régi és az új mutagenezis-technikák között, arról nem is beszélve, hogy a régi módszerek, így pl. a besugárzás vagy a kémiai mutagenezis sokkal kevésbé megbízhatóak, hatékonyak, mint a génszekvencia megtervezett, specifikus megváltoztatása. Az USA-ban már kimondták, hogy a génszerkesztéssel nemesített fajták nem tekintendők GMO-knak, ami azzal is jár, hogy az így létrehozott innovatív újdonságokat úgy lehet a gazdálkodásban kamatoztatni, hogy nem kell dollármilliókat kifizetni az engedélyeztetésükért. A mostani döntéssel Dudits szerint
A professzor a 21. század egyik legnagyobb jelentőségű biológiai innovációjának tartja a genomszerkesztést. A módszer - szemben az amúgy sikeres hagyományos nemesítéssel - arra ad lehetőséget, hogy a teljes genom kétmilliárdnyi DNS-építő eleme közül egyet irányított mutagenezissel változtassunk meg. A döntés felszínre hozta a GMO kérdésben 17 évvel ezelőtt született, sokak szerint irracionális, egyes vélekedések szerint a zöldek által kikényszerített szabályozás hiányosságait, amely az előállítás módszerét, és nem a létrejött termék minőségét veszi figyelembe a szabályozási rendszerben. A 2001/18 EC irányelv jogalkotója ezt a kérdést (is) nyitva hagyta, így ez az idők során kapott a módszerekre szűkített értelmezést. A mostani ítélet "tragédiája" tulajdonképpen éppen az, hogy ezt a szűkített értelmezést vette kiindulási alapnak, ami önmagában is támadható lenne egy esetleges újabb beadványban. Dudits professzor a bíróság ítéletét tudományosan nem megalapozott, több ponton ellentmondásos jogászi véleményként értékeli, és abban reménykedik, hogy a jövőre felálló, új összetételű Európai Bizottság ismét napirendre tűzi a kérdést.
Indokolt lenne az egész GMO-s szabályozás alapkoncepcióját megváltoztatni Sági László szerint is. Az MTA martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének kutatója úgy véli, az ügy ismét rávilágított, hogy elavult a hatályos GMO direktíva. A szakma első reakciója így érthetően az, hogy valamiképpen frissíteni kellene a szabályozást. A genomszerkesztés területén is tevékenykedő tudományos főmunkatárs három lehetséges megoldást vázolt fel: egy provokatív beadvánnyal ki lehetne kényszeríteni a rendelet újragondolását, vagy pótlólagos, kiegészítő módosításokkal lehetne azt a tudomány mai állásához igazítani. Harmadik megoldásként egy teljesen új rendeletet kellene alkotni.
Nem őszinte az örömünk
A tudósok és szakemberek egybehangzó véleménye szerint ez a bírósági ítélet elbizonytalaníthatja a kutatási pénzek felett döntő politikusokat, és negatívan hathat a kisebb büdzséből gazdálkodó országok tudományos projektjeire. Míg a nyugat-európai államok valószínűleg nem fogják vissza az ilyen irányú költéseiket, a kisebb K+F keretből boldogulni kénytelen kelet-európai műhelyekben megcsappanhat a kutatásra szánt keret. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) az ügy kapcsán kiadott közös közleményében amiatt aggódik, hogy az európai, így a hazai mezőgazdaság is elszigetelődhet az innovatív fejlesztések előnyeitől. A két szervezet az elővigyázatosság elvének alkalmazására hivatkozva úgy véli, "megfelelő kockázatértékelés nélkül nem szabad az ilyen módszerekkel létrehozott termékek forgalmazását megengedni". Ezért a tudományos kutatások, kockázatfelmérések mihamarabbi lefolytatását sürgetik.
Nagy István agrárminiszter az uniós döntésre reagálva azt hangsúlyozta, hogy Magyarország kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét, amelyet az alaptörvény is rögzít. Éppen ezért örömmel vette a bíróság ítéletét, ami tovább erősíti ezt a stratégiát. Ugyanakkor a szakember a kinevezése előtt még egészen másképp vélekedett a kérdésről. Bizottsági meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy az új eljárást nem GMO-nak, hanem precíziós növénynemesítésnek kell tekinteni, amely
Német kollégája, Julia Klöckner szövetségi agrárminiszter sokkal józanabbaul nyilatkozott a kérdésben, noha Európa legerősebb gazdaságában közismerten erősek a zöldmozgalmak és GMO-ellenesség. "Nyitottnak kell maradnunk az innovációk terén. Nem vagyunk egyedül a világban, sokfelé alkalmaznak új nemesítési technikákat, és ezek szükségesek is az emberiség megfelelő ellátása érdekében. Nem kicsi a feladat: egyszerre szeretnénk kevesebb vegyszert felhasználni, másrészt több termést elérni. Ehhez azonban olyan új képességekre van szükség a genetikai alapokban mint a kártevőkkel szembeni rezisztencia vagy az aszálytűrés. Ezt a kérdést még meg kell vitatnunk az Európai Bizottságban."
Az uniós jogászok az ítélet meghozatalakor figyelmen kívül hagyták az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) javaslatát, amelyben ésszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgettek, illetve arra kérték az EU-szabályozás megfogalmazóit, hogy mondják ki: a genomszerkesztéssel létrehozott termékek, amennyiben nem tartalmaznak idegen fajból származó DNS-t, nem esnek a genetikailag módosított szervezetekre (GMO-ra) vonatkozó szabályozás alá.
Tóth Krisztina
