Magyarországon mintegy húszezer méhész van, a legtöbbjük mellékesként pergeti a mézet - és éppen ezért mellékes is, mennyit költ erre a "hobbira", és mennyit vesz ki belőle. A profik viszont délről északra mozogva követik az akác és más fajok virágzását. A megtermelt méz minél nagyobb hányadát igyekeznek üvegben, lehetőleg közvetlenül a fogyasztónak értékesíteni: vásárokra járnak a holtidényben, interneten keresztül verbuválják a vevőket. Jól is teszik, mert a hordós értékesítés egyre nagyobb anyagi kockázattal jár.
"Ha most kellene eladnom a hordós mézet, kilónként 200 forintot veszítenék rajta" - állítja egy fiatal méhész. Márpedig a megtermelt mézünk fele-kétharmada alapanyagként, 300 kg-os hordókban hagyja el az országot, a belföldi mézfogyasztás csak 7-8 tonna évente. A piacon nagy a nyomás, sok a konkurens. Hogy csak egy példát említsünk: közvetlen szomszédunkban, Romániában 500 foirntért kapható egy kilogramm vegyes virágméz, a tiszta akácot is 1000 forintért adják. Ráaádásul egy viszonylag könnyen, kockázatmentesen hamisítható termékről van szó.
- magyaráz egy neve elhallgatását kérő szakember. Egy Somogy megyei vándorméhész az agrárszektor.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy ugyan nem volt kiugróan jó az idei év, de a sokéves átlagtól nem tért el. A 150 méhcsaláddal dolgozó termelő fő fajtaméze az akácból származik, amit itthon értékesít, hordóban. Az idei pergetést még nem adta el, de úgy hallotta, hogy kilónként 1200 forintot adnának érte a felvásárlók. Ahhoz képest, hogy a hírek szerint csökkent a mézkínálat, a méhész gyengének tartja az ajánlatot, ezért kivár az értékesítéssel.
Egy másik méhész így írja le az idei évet: "A repce rövid ideig virágzott, nevetségesen gyenge volt a hordás. Az akác egy közepes évjáratot hozott, 8-10 ezer tonna között lehet az országos mézmennyiség. Hárs és selyemfű csak az ország egy részén van, ahogy hallom, közepes mennyiséget adtak. Napraforgót idén is nagy területen találtak a méhészek, de sok mérgezés történt a virágzása idején, így erről a növényről csak harmadannyi virágport gyűjtöttek a méhek, mint máskor." A mérgezések okait még mindig vizsgálja a hatóság. Maguk a méhészek a pangóvizekbe került növényvédőszerre, vagy a szomszédos csemegekukorica-tábla rovarölő szeres kezelésére gyanakodnak. Összességében a normális 20-25 ezer tonnás magyar méztermésnek csak kétharmadára, mintegy 16 ezer tonnára számít a szakma.
Magyarországon 1-1,2 millió méhcsaládot tartanak. Az éves méztermelés az elmúlt tíz évben 15 és 30 ezer tonna között alakult. Az időjárási anomáliák nem könnyítik meg a méhészek dolgát. Tavaly április második felében még esett a hó, idén pedig nyárias kánikula uralta az országot. Ezeket az évjárati kilengéseket a rovarok nehezen tudják követni, csakis kiváló kondícióban, egészséges állománnyal sikerül az alkalmazkodás. A méhlegelő azonban folyamatosan zsugorodik, a vegyszerhasználat jelentős, a méhészek egy része pedig mohó, és túl sok mézet vesz el az áttelelésre készülő méhcsaládtól. A végeredmény egy gyenge kondíciójú, a betegségekkel szemben esendőbb állomány.
