Sokakat idegesít a Vas megyei óriás tojásfarm

agrarszektor.hu
Egy hárommilliárd forintos, 900 ezer férőhelyes óriás tojófarm megépítését tervezi a győri Duna Tojás Kft. a Vas megyei Mikosszéplakon. A cég mögött németországi tulajdonos áll, a beruházás pedig a napokban megkapta a környezetvédelmi és a környezethasználati engedélyt. Az óriásfarm létrehozása ugyanakkor komoly ellenállást vált ki mind az ágazati szakemberek, mind pedig a környékbeli lakók körében. A beruházás mögött az a Stefan Pohlmann áll, akinek apját, Anton Pohlmannt korábban Németországban és az Egyesült Államokban is eltiltották a nagyüzemi állattartástól.

A győri székhelyű, de németországi tulajdonossal rendelkező Duna Tojás Kft. nevéhez fűződik az a gigaberuházás, amelyben a tervek szerint egy 900 ezres tojótelep jönne létre Vas megyében, Mikosszéplakon - írja a magyaridok.hu. A Vas Megyei Kormányhivatal a napokban kiadta a környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyt is, amely egy ekkora kapacitású baromfitelep működtetéséhez és létrehozáshoz szükség, ugyanakkor jelezték, hogy az eljárás még nem zárult le, a határozat nem jogerős, így fellebbezésre van lehetőség. A beruházás elindításához már csak egyetlen engedélyre van szükség, és ha azt is megszerzi a cég, akkor elkezdődhetnek a bontási munkák, azután pedig az építkezés. 

Az első ütemben három istálló és egy csomagolóüzem épül fel, ahová összesen 450 ezer tojót telepítenek, ez pedig azt jelenti, hogy az első néhány évben még biztosan nem lesz akkora kapacitása a farmnak, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A beruházás értéke mintegy hárommilliárd forint, az összeg csaknem felét magántőkéből finanszírozza a német tulajdonos, míg a fennmaradó részt hitelből, többek között egy hazai pénzintézet által nyújtott kölcsönből fedezik.

A beruházás érdekessége, hogy a Duna Tojás Kft. tulajdonosa az a Stefan Pohlmann, akinek édesapja, Anton Pohlmann az elmúlt években több országban is botrányba keveredett, Németországban és Amerikában pedig el is tiltották a nagyüzemi állattartástól. Egyesek szerint hazájában még az 1990-es években több tízezer, szalmonellával fertőzött tyúkot a szellőzőrendszer kikapcsolásával "ítélt halálra", 1993 és 1996 között pedig méregnek számító nikotin-szulfáttal permeteztetett az istállókban. 

Az óriásfarmmal kapcsolatban számos ellenérzés fogalmazódott meg a tojástermelő gazdaságok körében. A magyar tojáságazat főként kistermelőkből áll, ők teszik ki az ágazati szereplők több mint 60 százalékát, míg a közepes termelők további 28 százalékot adnak. Ezen az egy telepen ugyanakkor annyi tyúk lesz, mint az 1000 és 10 ezer közötti tyúkot tartó gazdaságok összessége. A Baromfi Termék Tanács tájékoztatása szerin folyamatosan érkeznek hozzájuk a megkeresések, a termelők pedig aggódnak, ők ugyanis termelői kapacitásban jelentősen elmaradnak a német beruházótól.

A beruházás miatt várható megnövekedett közúti terhelés Mikosszéplak mellett elsősorban Hosszúpereszteget és Zalavéget érintheti. Ez utóbbi két település polgármesterei szerint a gigafarm létesítéséhez szükséges engedély kiadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés, a községek vezetése ugyanis egyértelműen ellenzi a beruházást. Ezzel szemben Mikosszéplak az iparűzési adó miatt vélhetően nyertese lenne egy ekkora vállalkozás beindításának.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?