Az agrárképzésért is felelős miniszterhelyettes többször is utalt nyitóelőadásában a szakképzés fontosságára, valamint az öntözés és a precíziós gazdálkodás szükségességére. "Nincs út visszafelé, csakis előre" - hangsúlyozta. A szakember mondandóját különösen hitelessé teszi, hogy az általa irányított Kinizsi 2000 Zrt. volt az országban az első, ahol a fejőrobot megjelent a gazdaságban.
A konferencia tematikájában többször visszatérő téma volt a gazdálkodás pénzügyi és adózási környezete, hiszen ezek alapvetően befolyásolják a felvehető munkaerő számát és a termelés versenyképességét a nemzetközi piacon. Nyitott gazdaságban élünk, ahol a munkaerőt terhelő adóknak vagy a termékeket sújtó áfának életbevágó hatása lehet - utaltak erre az első panelbeszélgetés résztvevői.
Jakab István, MAGOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az agráriumnak elsősorban hosszú távú, stabil, kiszámítható adózási rendszerre van szüksége, a gazdaság fehérítésére pedig éppen a tisztességes piaci szereplők védelme érdekében van szükség. "Emlékezzünk, mennyi támadás érte az egykulcsos adózási rendszert, az áfa-csökkentési terveket, az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszert vagy az adóhatósághoz bekötött pénztárgépeket. Mégis mindegyik hatékony gazdaságfehérítő eszköznek bizonyult. Ha az adók behajthatók, az mindenki számára előnyös" - mutatott rá a szakember.
Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője egyetértett azzal, hogy az áfa-csökkentés fontos eszköz, szükséges egyéb ágazatokra is kiterjeszteni, így például a zöldség-gyümölcs szektor termékeire, de akár a sütőiparra is. Támogatta az adócsökkentés gondolatát, különösen a foglalkoztatást sújtó adók mérséklését, egyben hangsúlyozta, hogy az adóterhek nem érinthetik diszkriminatívan az egyes vállalkozási formákat. "Ne gondoljuk, hogy a paraszt nem tud számolni. Bármit is tervez a kormány, ő meg fogja találni a számára legkedvezőbb adózási és cégformát" - utalt az ügyvezető az őstermelők kedvezményezett jogállására.
Jakab István erre úgy reagált, hogy az a családi vállalkozás, amelyik sokféle formában, de atomizált bevételekkel rendelkezik és nem egy világos cégjogi alakulat, az a bankok számára is kevésbé vonzó. Ezen túlmenően sem a közigazgatásnak, sem a termelőknek nem előnyös, ha energiáikat az adóoptimalizálási törekvések vagy az adminisztráció viszi el.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese a beszélgetés moderátoraként úgy vélte, hogy talán az őstermelők sem bánnák, ha az adóterheik némiképp növekednének, ha cserébe az adminisztrációs terheik mérséklődnek. Ennek legegyszerűbb módja, ha 100 millió forintig adómentessé válik a támogatások nélkül számolt bevétel. Szabó Miklós, a Tranzit-KER Zrt. igazgatója azt is kiemelten fontosnak tartotta, hogy a munkanélküliek, a közmunkások vagy a külföldre távozott munkaerőt visszasegítse a kormányzat a hazai munkaerőpiacra, amit adójogi eszközökkel támogatni kell. Mint mondta, már a puszta termelést akadályozza a munkaerőhiány.
- Meg kell határozni egy viszonylag magas, adómentes bevételhatárt, ezzel párhuzamosan csökkenteni az adózással kapcsolatos adminisztrációs terheket.
- Az áfa-csökkentést folytatni kell, valamint a munkáltatást terhelő adókat is mérsékelni szükséges.
- A változások olyan nagymértékűnek ígérkeznek, ami egy teljes év türelmi időt indokol a adójogi reformok bevezetése terén.
- Jó hír: a gabona, a cukor vagy az olaj kereskedelme szempontjából lényeges fordított áfa nem szűnik meg év végével, Brüsszel engedélyezte a konstrukció továbbvitelét, így ezen a téren is türelmi időt kapott Magyarország a megfelelő gazdaságfehérítő eszköz kidolgozására.
