Több millió hektár magyar föld sorsa forog kockán: küszöbön a megoldás

agrarszektor.hu
A birtokrendezés több szempontból is időszerű Magyarországon, egyrészt előmozdíthatja a szükséges hatékonysági fejlesztéseket, másrészt támogatja a birtokkoncentrációt - hangzott el a Portfolio Agrárszektor Kelet-magyarországi Agrárfórumán Hajdúböszörményben. Tipikusan a kisbirtokokat érinti, melyek így bekerülhetnek a mezőgazdaság körforgásába, illetve az árutermelésbe, emellett a birtokrendezés az öntözhetőség fejlesztéséhez is hozzájárulhat. A földjogi változások előnye továbbá, hogy finanszírozhatóvá tesznek eddig fedezeti értékkel nem bíró földeket, növelik a földvagyon értékét, a hatékonysági és logisztikai fejlesztések pedig javítják az eredménypotenciált.

A földjogi változásokat óvatos optimizmussal várja a szektor, számtalan olyan kérdés van ugyanis a birtokrendezéssel és a földforgalmi szabályozással kapcsolatban, amire nem mindegy, hogy milyen válasz születik - mondta Fazakas Péter, a Takarék Agrár Igazgatóság elemzés-, termék és folyamattámogatási vezetője. Ilyenek például a nem fellelhető tulajdonosok, az osztatlan közös tulajdon felszámolása, a különböző folyamati egyszerűsítések, vagy akár az öröklési szabályok. A földforgalmi szabályozással kapcsolatban a szakember kiemelte, hogy fontos kérdés lesz az elővásárlási jogok módosítása és észszerűsítése, valamint a feles bérlet és részesművelés kivezetése.

EZ IS ÉRDEKELHET
A földjogi változásoknak az egész mezőgazdaságra óriási hatása lehet majd, a birtokrendezés például potenciálisan a teljes mezőgazdasági terület 52 százalékát, a szántóterület pedig körülbelül 30 százalékát érintheti - tájékoztatott Fazakas Péter. Itt tipikusan kisbirtokokról van szó, amelyek többsége nem bérelt föld, hanem saját tulajdon, az azonban kérdéses, hogy ezek részei-e nagyobb gazdaság által művelt birtoknak. A 2016-os adatok szerint a 300 hetkárnál nagyobb földek 87,2 százaléka bérelt föld volt, az 50 és 300 hektár közöttieknek pedig a 47,2 százaléka. Az új szabályozások hozzájárulhatnak majd ahhoz, hogy a kisbirtokokat bevonják a mezőgazdaság körforgásába, illetve az árutermelésbe - tette hozzá. 

Fazakas Péter

A birtokrendezés hatására ugyanakkor látványosan javulhat a magyar mezőgazdaság versenyképessége, és felgyorsulhat az amúgy is éppen tartó birtokkoncenráció, vagyis hatékonyabb lehet a géphasználat, valamint nőhet az árutermelésben részt vevő összterület - emelte ki a szakember. Fazakas több lehetséges eredményt is felsorolt, ami a birtokrendezés hatására történhet az agráriumban, ilyenek akár az agrotechnikai hatások, hiszen az öntözési beruházások előfeltétele sok esetben a birtonrendezés, ugyanakkor diverzifikálódhat a vetésszerkezet is. A pénzügyi hatások között említette a javuló eredménypotenciált, illetve azt, hogy a birtokrendezés után ezek a földek finanszírozhatóvá válnak a bankok számára, hiszen fedezeti értékkel bírnak majd.

A szakember külön kitért arra, hogy az öntözhetőség javításában hogyan játszhatnak szerepet az új földjogi változások, habár hozzátette, hogy ez csak a kirakós egy része. Mint mondta, a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint 382 ezer hektár föld vonható be gazdaságosan az öntözésbe, a középtávú kormányzati cékitűzés ugyanakkor 100 ezer hektár 2024-ig. Fazakas összevetette a "Földet a gazdáknak programot " az "Új birtokrendezéssel" és elég látványos eltérések tárultak fel. Míg az előbbi 100 ezer hektár területet érintett, ez utóbbi közel 2,44 milliót, a "Földet a gazdáknak program" esetén ebből 180 ezer hektár szántó, míg az "Új birtokrendezésnél" csaknem 1,1 millió hektár, előbbinél a földdarabok száma 9-10 ezer darab, az átlagos parcellaméret pedig 20-22 hektár, míg az utóbbinál 1,05 millió darab földről van szó és az átlagos parcellaméret 2,3 hektár. 

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?