A Kelet-magyarországi Agrárfórumon Bodnár Lajos, a Hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. elnöke elsőként a racionális gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a felvásárlói árak hullámvasúton vannak, de a vállalkozásnak ennek dacára teljesítenie kell fizetési kötelezettségeit, különben szó szerint hitelét veszti. Sajnos a magyar agrárüzemek 75 százaléka veszteségessen gazdálkodna támogatások nélkül.Szólláth Tibor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar megyei elnökearra intette a hallgatóságot, hogy ezen változtatni kell, hiszen semmi sem garantálja, hogy a jövőben hasonló mértékű szubvenciókra támaszkodhat a mezőgazdaság, a gazdálkodásnak külső segítség nélkül is nyereségessé kell válnia. Ehhez az szükséges, hogy a tömegtermelésből kitörjünk.
"A léalmát 13 forintos kilónkénti áron akarják felvásárolni, ami a lengyel túltermelésnek köszönhető. Tudomásul kell venni, hogy ezen a fronton vereséget fogunk szenvedni tőlük. A támogatáspolitika, az adópolitika vagy a piac terén kiszolgáltatott a termelés, de nem hanyagolható el a gazdaságvezető felelőssége sem: bármilyen is a gazdasági környezet, a cégét illető stratégiai döntéseket neki kell meghoznia" - mutatott rá a NAK megyei elnöke.
Koncz Máté, a a Budapest Bank agrárszekértője a beszélgetés moderátoraként feltette a kérdést: Ha a támogatások csak arra jók, hogy elfedjék a versenyképtelenséget és a vezetők halogathassák a fent említett stratégiai döntéseket, akkor vajon van-e értelme a szubvenciók fenntartásának? A Budapest Bank meglátása szerint hiába ömlött több pénz a szarvasmarha-ágazatba, mint a baromfiszektorba, mégis az utóbbi működik hatékonyabban, az egységnyi támogatási összeg is jobban hasznosul itt. A támogatás értékesülésével kapcsolatban Bodnár Lajos úgy vélte, nem helyes, hogy ezek a pénzek valamennyi mezőgazdasági szereplőre szétterülnek, tekintet nélkül arra, hogy pusztán egy kisvállalkozó szociális védelmét szolgálják-e, vagy egy valóban hatékony üzem kapacitásbővítését. A Hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. vezetője szerint a pénzek szétosztási elvében a tagállamnak is felelőssége van. Szerinte az államoknak élniük kell a nem vámjellegű piacvédelem eszközeivel, és támogatni az integrációt, a mérethatékony termelőegységek létrejöttét.
Szólláth Tibor Zoltán szerint meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy valamennyi támogatás mindig lesz a mezőgazdaságban, hiszen a világ többi részével a támogatások terén is verseng Európa. Az élelmiszerek mindenhol stratégiai termékek, ezért mesterségesen alacsonyan tartják az árukat. Amíg ez az elv jelen van a világban, addig lesznek támogatások is, és amíg lesz támogatás, addig támogatásvezérelt lesz a gazdálkodás is. A baj inkább az, hogy a világ egyes országai nem képesek azonos mértékben támogatni a termelőiket.
- vélekedett a NAK megyei elnöke. Mint az
elhangzott, Magyarországnak 2000 Mrd forint forrást kellene biztosítania
a mezőgazdaság számára, hogy versenyben maradhasson.
Nyakas András, a Nyakas Farm Kft. ügyvezetője a nagyvállalkozások társadalmi felelősségére is rámutatott: "A mi esetünkben 100 család sorsa függ attól, hogyan gazdálkodunk. Nem örülünk neki, ha mások kisebb felelősségtudattal vágnak bele olyan projektekbe, amiket egy pillanatnyi támogatási célra alapoznak, majd a hiteleiket sem tudják visszafizetni. Az ilyen kockázatos piaci szereplők miatt számunkra is drágábbá válhatnak a pénzügyi források." Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője ezzel kapcsolatban a munkaerő megbecsülésére és az agrárium vonzóvá tételére hívta fel a figyelmet.
- mondta, hozzátéve, hogy a precíziós gazdálkodás megkönnyítheti a munkadók és munkavállalók dolgát is, ám sok pénz szükségeltetik hozzá. Tóth László, az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban egy új szempontra is utalt: a digitalizáció nagy beruházási terhet ró az agrárvállalkozásokra.
De más módon, például felhőalapú szolgáltatásokkal is olcsóbbá tehető a szoftverhasználat, a digitális információk tárolása és kezelése. A szakember megjegyezte: az uniós támogatások a pénzintézeteknek is egy kellemes, kiszámítható pénzügyi környezetet teremtettek. 15 évvel ezelőtt még egészen másképp viszonyultak a bankok a termelőkhöz, mint most. "Ám ez egy kegyelmi állapot" - intett Tóth László. "Most kell felkészülni arra, hogy 2020 után egy átmentileg zavaros állapot következik, majd a szubvenciók a mostaninál alacsonyabb szinten érkeznek. A gazdák jobban rá fognak szorulni a hitelekre. A mi feladatunk az, hogy ilyen körülmények között is segítsük a feleket."
