A 3-4 évvel korábban tapasztalt nagyobb mértékű áremelkedés után a tavalyi évben a zöldségkonzervek esetében 1 százalék alatt maradt az árváltozás mértéke, míg a fagyasztott zöldségek esetében 3 százalékkal terhelte meg jobban a háztartások pénztárcáját a termékek beszerzése. Nagyjából ugyanilyen ilyen arányban csökkent a vásárlók száma is, így a 2017. májustól 2018. áprilisig tartó 12 hónapban a magyar háztartások költése nem növekedett a konzerv és fagyasztott zöldség terén.
Bár háztartásonként szinte ugyanannyit vásároltunk ebből a termékből, mint tavaly, de kevesebb háztartásban döntöttek úgy, hogy egyáltalán vesznek valamilyen fagyasztott terméket. Vagyis voltak, akik nem változtattak fogyasztói szokásaikon, míg mások drasztikusan reagáltak. A háztartások fogyasztása a friss zöldségek piacán sem bővült. A különbség annyi, hogy míg a kategória vásárlói bázisa gyakorlatilag nem változott, addig a háztartások által megvásárolt átlagos mennyiség csökkent le − mintegy 3 százalékkal − az elmúlt 12 hónapban. A zöldségek közül a legtöbbet burgonyára, illetve vöröshagymára és paprikára költöttünk.
A háztartások jövedelmi szintje kevésbé befolyásolja a kategóriák vásárlását, inkább az jellemző, hogy a falun élő háztartások arányaiban kevesebbet vásárolnak a feldolgozott zöldségekből, hiszen sokszor saját maguk is meg tudják termelni ezeket. A zöldségkonzervek piacán az elmúlt két évben nagymértékben erősödött a láncok nevével fémjelzett kereskedelmi márkák részaránya a háztartások kiadásaiban. Míg 2013-ban az arányuk 51 százalék volt, addig az elmúlt 12 hónapban ez az arány 66 százalékra nőtt. A fagyasztott zöldségek piacán az elmúlt 12 hónap során 64 százalék volt a sajátmárkás termékek részesedése a háztartások költéseiből. A friss zöldségek terén a diszkont csatorna szerepe szintén jelentős, viszont a részesedése nem éri még el az egyharmados szintet. Ennek oka az, hogy a piacok és a zöldségesek szerepe hagyományosan erős.
(Forrás: Bakonyi-Kovács Kriszttina, Gfk Hungária Piackutató Intézet)
