Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) legutóbbi pollenhelyzetet értékelő jelentésében az állt, hogy a parlagfű pollenkoncentrációja várhatóan országszerte emelkedni fog a napokban, és egyre nagyobb területen érheti el újra a nagyon magas szintet. A parlagfű által leginkább érintett országok közül Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon működnek aerobiológiai állomások, melyek a légköri pollenkoncentrációt mérik. A Magyar Aerobiológiai Hálózat mérései szerint hazánk területén belül is igen eltérő a helyzet.
Augusztus 19-én ilyen pollenkoncentrációkat mértek az egyes állomások. Nagy István agrárminiszter a parlagfűvel szennyezett területekkel kapcsolatban közölte, hogy a növény által elgyomosodott területeket kizárják az agrártámogatásokból, mivel ebben az esetben nem minősülnek művelt földnek. Az uniós szabályok értelmében mezőgazdasági tevékenységnek számít az is, ha a területet kultúrállapotban tartják, azaz kaszálják, a talaj megmunkálása és haszonnövény termesztése nem feltétlenül szükséges ehhez.
Ha a támogatásra bejelentett földterület 50 százalékát meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található a területen, vagy ha a vizsgált parcellán virágzó, veszélyes gyom (aranka, parlagfű, selyemkóró) van jelen, illetve ha a lágyszárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre átterjed, akkor nem teljesül a mezőgazdasági tevékenység folytatásának kritériuma, és a területet a vizsgált évben a támogatásból kizárják - jelezte a miniszter.
A Nébih augusztus 10-én a következőket tapasztalata: A tarlókon az átlagosnál erősebb a parlagfűfertőzés. Ahol nem végezték el időben a talajmunkát, ott a júliusi csapadékos időjárás miatt a parlagfű gyors és intenzív fejlődésnek indult. A hántatlan tarlókon a parlagfű 40-100 cm-es magasságú és már a tarlókon is lehet találni virágzó parlagfüvet (Békés megyében akár 50-70%-os arányban).
Anapraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A száraz, csapadékszegény időjárás következtében, a preemergens kezelések nem tudtak megfelelő hatást kifejteni, ezért a legtöbb helyen állománykezelés vált szükségessé a parlagfűmentesség érdekében. Az állománykezelés, sorközművelő kultivátorozás a területek többségén sikeres volt. Kivételt képeznek néhány helyen a belvizes, extenzívebb területek, a forgók vagy sorhiányos helyek, sikertelenül gyomirtott, vagy gyomirtási hibával érintett táblák, táblaszélek. Az ország nagy részén a száraz, meleg időjárás miatt a napraforgóban megkezdődött az érés. Az alsó levelek kezdenek leszáradni, romlik a gyomelnyomó képesség. A homoktalajokon a gyors érés miatt a növényzet állományszárítását is megkezdték.
A kukoricaállományok többnyire tiszta képet mutatnak, parlagfű az állományokban jelentéktelen, vagy kis mennyiségben található, csak a táblaszélek, táblaszegélyek fertőzöttek. A szójatáblák változatos képet mutatnak. Ahol sikeres volt a gyomirtás - a szója jó gyomelnyomó képességével párosulva - kevés parlagfű található. Ahol nem sikerült kellő hatékonysággal kivitelezni a gyomirtást, az erős fertőzési nyomás miatt sok parlagfű van. Az ültetvényekben (szőlő, gyümölcsös) az átlagosnál erősebb a parlagfű-fertőzöttség.
