Fellélegezhetnek az allergiások, a csapadék és a lehűlés következtében a parlagfű pollenkoncentrációja országos átlagban alacsonyra csökkent. Ám amint arra a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ figyelmeztet, a szárazabb és enyhébb időszakokban még előfordulhat, hogy a szezon során korábban kiszóródott pollenszemek visszakerülnek a levegőbe, így a pollenkoncentráció helyenként még elérheti a közepes szintet.
A legfejlettebb példányok több mint két méter magasra nőttek
A nyár első felében uralkodó meleg, csapadékos időjárás kedvező feltételeket biztosított a parlagfű növekedéséhez, a júliustól észlelt forróság alatt azonban az allergiát okozó növény esetében is gyakran lehetett aszálytüneteket észlelni – olvasható a Nébih honlapján. Ezt követően a szeptember közepén érkezett csapadék teremtett ismét kedvező körülményeket a parlagfű csírázásához, a hűvösebb őszi idő és a rövidülő nappalok miatt azonban ezek intenzív fejlődésére már nem lehet számítani.
A legnagyobb méretű, legfejlettebb parlagfüvek általában a mezőgazdasági művelés alá nem eső területeken fordulnak elő, amelyeken Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom vármegyében 210-220 cm magas példányokat is lehetett idén találni.
Ez a bogár lehet a parlagfű elleni csodafegyver: már Magyarországon is terjed
Nyolc városban volt extrém magas pollenkoncentráció
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatása szerint a tüneteket okozó közepes, 10 pollen/m³ feletti napi pollenkoncentrációt az idei évben először július második hetében regisztráltak, azaz több mint egy héttel korábban, mint az előző évben. Az országos átlag szintén a tavalyinál néhány nappal korábban, augusztus 13-án érte el a nagyon magas, 100 pollen/m3 feletti koncentrációt – ekkor kezdődött az idei parlagfű szezon csúcsidőszaka.
Az idei legmagasabb napi koncentráció 1 968 pollen/m3 volt, amelyet augusztus 26-án mértek Debrecenben. Ez az érték jelentősen meghaladta az előző évi 1 152 pollen/m3-es maximumot, amelyet Békéscsabán mértek. Augusztus 26-án az országos átlag is elérte az extrém magas, 500 pollen/m3 feletti szintet, ami legutóbb 2014-ben fordult elő. Az eddigi adatok alapján a csúcsidőszak során nyolc állomáson, így Budapesten, Békéscsabán, Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Szombathelyen és Tatabányán regisztráltak extrém magas koncentrációt.
Több mint kétezer bejelentés érkezett a Parlagfű Bejelentő Rendszerben
A parlagfüves területek felderítése érdekében 2013 óta működik a Nébih által üzemeltetett Parlagfű Bejelentő Rendszer, melyben az idei évben eddig 2 646 bejelentés érkezett. Ezek a bejelentések nagymértékben segítik a hatósági munkát, hiszen a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások közreműködése révén összességében nagyobb terület parlagfű-mentesítésére kerülhet sor.
Brutális bírság jár ezért a magyar kertekben: erre mindenképp figyelj oda
Az idei bejelentések közül 1 004 külterületet, 1 642 pedig belterületet érintett. Ennek a megkülönböztetésnek azért van jelentősége, mert a helyszíni ellenőrzést külterület esetében az ingatlanügyi hatóság (vagyis a földhivatal), belterületen pedig a települési önkormányzat jegyzője végzi el a megadott GPS koordináták alapján.
A parlagfűvel szennyezett területeken a hatóságnak el kell rendelnie a közérdekű védekezést, valamint gondoskodnia kell annak mentesítéséről is. Ugyanakkor tapasztalataink alapján amint a földhasználók tudomást szereznek az ellenük indult eljárásról, inkább maguk kaszálják le a gyomos területeiket, még azelőtt, hogy a hatóság által kijelölt vállalkozó kiszállna a területre
– tájékoztatta a Nébih az Agrárszektort.
A hatóság idén eddig 1 473 hektárt érintően 829 bírsághatározatot állított ki, a kiszabott növényvédelmi bírság pedig csaknem elérte a 37 100 000 Ft-ot. Az eljárások azonban még folyamatban vannak, hiszen a földhivatalok munkatársai még most is rögzítenek jegyzőkönyveket. Az eljárás lefolytatására – melynek végén megszületik maga a bírság – 60 nap áll rendelkezésére a hatóságnak. Bár a hatóság idén már nem számít sok bejelentésre a Parlagfű Bejelentő Rendszeren keresztül, a szezon végére vélhetően a 2023. évihez hasonlóan alakulnak majd a számok, amikor összesen 1 226 külterületi és 2 107 belterületi bejelentést tett a lakosság.
A magyar lakosság 16,7 százaléka allergiás a parlagfűre
Elterjedtsége, nagy borítása és nagy mennyiségben szórt allergén virágpora miatt hazánkban mára már számottevően megnőtt azok száma, akiknél a növény allergiás, illetve asztmás tüneteket vált ki, így pollenszezonjának középső harmadában már népegészségügyi probléma okozójaként ismerjük.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2021-es felmérése alapján a magyar lakosság 34,9 százaléka allergiás. Közülük 47,9 százalék küzd parlagfű-pollenallergiával, ami a teljes lakosságra vetítve 16,7 százalékos arányt jelent.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy sokan lehetnek még olyanok, akik nincsenek megfelelően diagnosztizálva. Sokan ugyanis nem fordulnak orvoshoz az allergiás panaszaikkal, akik pedig orvosi ellátásra szorulnak, azok gyakran több szakterület képviselőjétől, így allergológustól, tüdőgyógyásztól, fül-orr-gégésztől, gyermekgyógyásztól vagy háziorvostól kapnak segítséget.
