Marhákat és disznókat küldenek idejekorán vágóhídra a nyugat-európai gazdák, ezért csökken a vágott súly és növekszik a húskínálat. Mivel a belső fogyasztás nem változott, a felesleges árut vagy raktározni, vagy exportálni kell. Sok múlik most Kína igényein, ahol az afrikai sertéspestis is lecsökkentette a húskínálatot. Európa új rekordot állíthat fel idén a sertéshús kivitelében, viszont a termelés jövedelmezősége sokat romolhat az USDA elemzői szerint.
Észak- és Nyugat-Európában a legelők kiszáradása a tej- és húshasznú állományok zsugorodását hozza. A tél beköszönte előtt tovább fog növekedni a vágási intenzitás, mivel a takarmányalapok túl gyengék az állatok biztonságos kiteleltetéséhez. A marhaállomány általános csökkenése azt vetíti előre, hogy jövőre is az átlagosnál szerényebb lesz a marhahús-előállítás Európában.
Jön az év egyik legnagyobb agráreseménye! Agrárszektor Konferencia november 28-29-én. Az agrárium legforróbb témái két napban. Gazdák, agrár-és élelmiszeripari vállalkozók, döntéshozók, szakpolitikusok egy helyen és időben csak a siófoki Agrárszektor Konferencián!
A sertéstartás 2016-ban és 2017-ben jövedelmező tevékenységnek bizonyult, ezért az állomány idén tavaszzal 12,2 millió kocára bővült. Ennek köszönhetően Európa idén új rekordot állíthat fel a vágott hízók számát tekintve, elérve a 266 millió egyedet. Mivel idén az árak nyomottak, ez arra készteti a gazdákat, hogy korán vágóhídra küldjék az állatokat.
A disznóhústermelés így rekordszintre emelkedik, fő felvevőpiaca pedig Kína lesz,
kis mértékben Japán és Mexikó igényli még az európai terméket. Az export valószínűleg jövőre is csúcsra jár majd, bár a sertéshizlalás jövedelmezősége tovább romolhat az USDA szerint.
Szabadabb a húskereskedelem
EZ IS ÉRDEKELHET
2017 szeptemberében lépett életbe a
CETA megállapodás, melynek keretében Kanada 53 ezer tonna marha- és 75 ezer tonna sertéshúst hozhat be Európába vámmentesen. Nagyobb várakozás övezi a
Mercosur-államokkal (Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay) folytatott egyezkedést. Ennek keretében az említett államok - elsősorban Argentína - legalább 130 ezer tonna marhahúst szeretne bejuttatni a közösség piacára vámmentesen, az unió ezzel szemben legfeljebb 99 ezer tonnát engedélyezne. Miután Európa és
Japán tavaly decemberben szabad-kereskedelmi megállapodást kötött, az öreg kontinensen termelt hús egyre nagyobb mennyiségben és egyre csekélyebb vámtarifák mellett léphet be a távol-keleti ország piacára, mígnem teljes vámmentességet ér el.
Az európai sertéshús értékesíthetőségét veszélyezteti a Lengyelországban és Romániában dúló afrikai sertéspestis. Amíg az EU képes elérni, hogy ázsiai partnerei elfogadják a regionális kereskedelmi korlátozásokat, addig a legfőbb exportőr, Németország biztonságosan levezetheti feleslegét - és ezzel Európa belső piacát is tehermentesíti.
Kevesebb a tej és a tejzsír is
A tehénkivágások növekvő száma miatt Európában kevesebb lesz a nyerstej is. Az immár második éve abnormálisan magas nemzetközi zsírárak állandósulni látszanak - vélekedik Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. Emelkedett a nyerstej szerződéses, illetve spot (azonnali) ára az Európai Unióban és a környező országokban. Eközben itthon az árak más pályán mozogtak. Idehaza 2018 júliusáig a felvásárlási átlagár és az alapár is stagnált, illetve csökkent, mindeközben a kiviteli ár egy hónap alatt jelentősen nőtt (kb. 115-120 Ft/kg-ra). Uniós összevetésben így újra romlik a hazai nyerstej árpozíciója, valamennyi környező ország felvásárlási ára magasabb a hazainál - mutat rá a szakember. Emiatt jelentős áremelési nyomás alatt vannak a hazai feldolgozók. Mélykuti Tibor szerint az üzemanyag, a takarmány, a csomagolóanyag, az energia és a munklaerő is sokat drágult, mindez előrevetíti a szektroban az áremelés lehetőségét.
