Tegnap Áder János köztársasági elnök megbeszélést folytatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőségével a vízgazdálkodást érintő kérdésekről, miután az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmányellenes a kutak engedélynélküli létesítése 80 méteres mélységig, mert ezzel a jövendő generációk érdekeit sértjük. A jogalkotók célja az volt a tavaly benyújtott jogszabállyal, hogy egyszerűbbé tegyék a háztartási célú vízkivételt, illetve legalizálják a meglévő kutakat. Az alkotmánybírák szerint azonban más módszerekkel is csökkenthetőek az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek.
Erre találtak most alternatív megoldást a tárgyaló felek. A gazdák érdekeit képviselő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös sajtótájékoztatóján a következők hangzottak el:
1. Az uniós előírás, hogy csak jó állapotú felszín alatti víztestből fejleszthető az öntözés. Mivel azonban a vízre általában ott van szükség, ahol a felszín alatti víz is kevés, ezért inkább a felszín feletti vizek kormányzására, felhasználására kell törekednünk. Az öntözési célú víztározók létesítéséhez uniós és kormányzati forrásokat kell biztosítani.
2. A meglévő kutakat nyilvántartásba kell venni, de anélkül, hogy az illegálisan létesítetteket büntetnék.
3. Amint a gazdálkodónak lehetősége nyílik rá, hogy felszíni víztestből fedezze az öntözési igényét, a felszín alóli vízkivétet büntetnék. Az átállást minden eszközzel segíti a kormány.
4. Új kutak létesítését csakis szakember véleménye alapján lehetne engedélyezni. Ő határozná meg a fúrható mélységet és a felhasználható víz mennyiségét is. A 80 méteres szabály megszűnik.
5. Az öntözés-fejlesztést akadályozó felesleges jogszabályi korlátokat le kell építeni, a vízjogi engedély megszerzését egyszerűbbé és olcsóbbá kell tenni.
Vagyis a tározók létesítésétől kezdve az engedélyeztetés és ellenőrzés kiépítésén át a támogatott eszközbeszerzésekig terjed a tevékenységi skála. Az adott év prioritásait mindig a vízkészletért felelős belügyminisztériummal egyeztetve állapítnák meg az agrárgazdaságért felelős szakemberek.
Győrffy Balázs, az Agrárkamara elnöke hangsúlyozta, hogy a támogatott víztározók csakis az öntözést szolgálhatják, funkcióik nem keveredhetnek a halgazdálkodással vagy a katasztrófa-elhárítással (tűzivíztározó). Megemlítette, hogy a vízzel való takarékoskodást szolgálná az is, ha a lakossági szennyvizet a nem élelmiszercélú termelés szolgálatába állítanánk, például a vetőmagtermesztésben hasznosítanánk. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke (MAGOSZ) pedig emlékeztetett rá, hogy ma már öntözés nélkül nemcsak zöldséget, de gyümölcsöt sem lehet jó minőségben a piacra termelni. Források híján 10 év múlva pedig még rosszabb lenne a helyzet, hiszen az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent a hazánkban lehullott csapadék mennyisége. Ám Magyarország gazdag felszíni vizekben, ezt ki kell használni, méghozzá központi források segítségével.
- mutatott rá Győrffy Balázs.
Tudják ezt a gazdák is, eddig mégsem használták ki az öntözésfejlesztésre szánt, 50 milliárd forintos vidékfejlesztési támogatási keretet. Ennek oka a beruházás és az engedélyeztetés költségessége, az elaprózott birtokszerkezet és bürokrácia lassú malmai. Ha a kormány tervei valóra válnak, akkor az a 270 ezer hektárnyi terület, amit a legutolsó kamarai felmérés szerint öntözni szeretnének a gazdálkodók, öntözötté is válhat 10 év leforgása alatt. Ez azt jelentené, hogy csaknem megháromszorozzuk a jelenleg vízpótolt terület nagyságát, ami most mindössze 100 ezer hektár, a termőterület 2 százaléka. Ez a 2 százalékos részesedés pedig éppen a negyede a mai uniós átlagnak. Más szóval egy triplázással sem tudnánk 10 év alatt elérni az uniós átlagot - de legalább megpróbáljuk.
