A számok azt mutatják, hogy egy átlagos mezőgazdasági gép tudásának csupán 40-45 százalékát használják ki a magyar gazdaságokban, mivel általában hiányzik a megfelelő IT-technológiai tudás - állapította meg Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója az agrárium digitálizációjáról szóló konferencián. Ez azt is jelenti, hogy a lehetőségek 60-65 százalékával a magyar gazdák nem élnek. Bár fontos az agráriumban a felhalmozott tőke és a kellő technikai paraméterű eszközpark is, addig nem növekedhet a hatékonyság, amíg nem lesz szemléletváltás, illetve nem aktiválódik az IT-eszközök iránt fogékonyabb generáció - tette hozzá az ügyvezető igazgató.
A fiatalokra legfőképpen a digitalizációval lehet hatni, mivel számukra az okoseszközök világa otthonos és vonzó, de a digitalizációval az idősebbek számára is egyszerűbbé tehetők a feladatok. A jól képzett fiatalok bevonásához azt kell közvetíteni, hogy az agráriumban jobb jövedelmi szintek érhetők el, illetve azt, hogy ma már ez az ágazat is "trendi" - fogalmazott Ondré Péter.
Több statisztika is igazolja, hogy Magyarország nem kellő hatékonysággal használja fel erőforrásait. Az egy év alatt megtermelt agrárjövedelmeket vizsgálva látszik, hogy a magyar átlag az Európai Uniós érték harmadát teszi ki és a nyugat-európai 80-82 ezer eurós összeg tizedét éri csak el, emellett pedig a betakarított átlagtermés is csupán 54 százaléka az uniósnak.
Ondré Péter szerint Magyarország nemzetközi viszonylatban "sportnyelven" szólva pole-pozícióban van. Ha a fejlesztendő területeken előre lehet lépni, a gazdaság 2050-ben is el tudja majd látni az ország lakosságát és a külföldi piacokat is GMO-mentes élelmiszerekkel - tette hozzá.