A világháború után még 3 millió hektárt tett ki a hazai burgonyatermőterület, majd ez jó két évtizeden át 200-240 ezer hektár körüli méretben stabilizálódott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Majd 1965 és 1975 között megfeleződött a területe, elérve a 100 ezer hektárt, ma pedig mindössze 14,6 ezer hektárt foglal el ez a fontos étkezési növény. A krumpli egy hektárról betakarítható hozama eközben az 1945-ben jellemző 5 tonnáról 25 tonnára emelkedett. A termelésünk összességében így is 15 millió tonnáról 365 ezer tonnára csökkent. A korábbi mennyiség alig 2,5 százalékát vagyunk képesek megtermelni most. Idén a burgonya kezdeti fejlődése az aszályos időszakra tevődött, ezért a szokásosnál is alacsonyabbak a hozamok.
Már csak negyedannyi krumplit eszünk
Ezzel együtt a magyarországi fogyasztás 75-80 százalékát fedezi a hazai termés, hiszen ma fejenként és évente átlagosan csak 25-30 kg burgonyát fogyasztunk el, szemben a korábbi 100-120 kilogrammal. Az elmúlt években 22-28 ezer tonna volt az import étkezési burgonya mennyisége. A legnagyobb tételben Franciaországból, Hollandiából és Szlovákiából vásároltunk. A burgonyaexport 5-10 ezer tonna, elsősorban Romániába és Csehországba irányul. Mindemellett nagyon magas a késztermékek behozatala. A feldolgozott, fogyasztásra előkészített, fagyasztott késztermékből 40-46 ezer tonnát importálunk, a legtöbbet Hollandiából és Lengyelországból. Érdekes módon a 10 ezer tonna körüli ilyen exportunk nagy része is Hollandiába és Lengyelországba megy - áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) burgonyakörképében.
Feldolgozóipar híján
Az egész éves kínálati pozíciónak a megfelelő tárolókapacitás az alapja, ez fejlesztésre szorul a szektorban, ahogy az öntözési háttér is. A NAK szerint örvendetes lenne a félkész termékek jelenlegi 3-5 százalékot képviselő arányát jelentősen növelni, és a fogyasztás élénkítéséhez a burgonya ágazatban is szükség van a közösségi marketingre, valamint elengedhetetlenek a termelői együttműködések, a közös termelésszervezés és értékesítés. Ez nem csak az árak ingadozását segítené mérsékelni, hanem a közös feldolgozás felé is vezethetne. Az erős feldolgozóipar hiányát nagyon megszenvedi az ágazat.
A piac tisztítása terén eredményes volt a szaktárca 2016. évi intézkedése, amely rendeleti szinten szigorította az étkezési burgonya forgalomba hozatali szabályait. Eszerint csak olyan étkezési burgonya kerülhet kereskedelemi forgalomba, amely ép, nincs eltávolított része, nem hiányos, tiszta és kemény, legkisebb átmérője pedig nem lehet kisebb 3,5 centiméternél. Az előrecsomagolt és ömlesztett áru is csak azonos eredetű, fajtájú, minőségű, héj- és hússzínű burgonyagumót tartalmazhat. A csomagoláson minden esetben fel kell tüntetni a megnevezést, a fajtanevet, a csomagoló és forgalmazó nevét, címét, a csomagolás időpontját, a származási országot, valamint a burgonya főzési típusát.
A burgonya egyedileg nem azonosítható, gyorsan forgó tömegcikk, emiatt alanya számos visszaélésnek, illegális beszerzésnek és kereskedelemnek. Ugyanakkor az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) nagymértékben kiszűrte a korábban jellemző illegális burgonyaszállítmányokat. Az ágazatot segíti továbbá, hogy 2017-től a burgonyatermelés is részesülhet a zöldségnövények termeléshez kötött támogatásából.